Vajon hány bőrt lehet még lehúzni a kukoricáról? Az emberi fogyasztásra, állati takarmányként és bioetanol-alapanyagként is használt terménynek a következő években nagy tempóban bővülhet a felhasználási köre a biológiailag lebomló műanyagok térhódításával. A kukorica e területen a kőolajjal – vagyis a hagyományos műanyagok alapanyagával – versenyzik, ám annál sokkal olcsóbb, és alacsonyabb költséggel előállítható. A végtermék pedig minimálisan terheli a környezetet, hiszen a nálunk is népszerű kukoricából készülő, úgynevezett PLA (politejsav) alapú műanyagok ipari komposztálóban, megfelelő hő- és nedvességviszonyok, illetve speciális baktériumtenyészetek alkalmazása mellett 2 hónap alatt lebomlanak, vagy teljes egészében újrahasznosíthatók.

Nálunk is megvannak a lehetőségek, de azért Magyarország várhatóan nem lesz PLA-nagyhatalom – véli Rajnai Norbert, a RÁK Antenna Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A komlói cég a közelmúltban indított egy 780 millió forintos (60%-ban uniós forrásból finanszírozott) kutatás-fejlesztési projektet a debreceni Plastic-Form Kft.-vel együttműködve, azzal a céllal, hogy az ipari felhasználási és minőségi követelményeknek megfelelő, biológiailag lebomló műanyagok feldolgozásához fejlesszenek ki technológiát. Hazánk 1,2 millió hektáros termőterülete, illetve az azon előállított, évi közel 9 millió tonna kukorica ugyanakkor túl kevés ahhoz, hogy meghatározó szereplővé váljunk a bioműanyagok piacán.

Rajnai Norberték is „kicsiben” gondolkodnak, és elsősorban arra törekednek, hogy a 2018 októberében záruló projekt révén másfél év múlva ipari felhasználásra (fröccsöntésre) alkalmas, magas minőségű alapanyag előállításának receptje legyen a kezükben. A know-how továbbadásával aztán maguk is hozzájárulhatnak a környezeti terhelés, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Nincs más út, a jövőben rohamosan nőni fog az igény a kisebb környezetterhelésű termékekre – mondja az ügyvezető igazgató. A PLA-fröccsöntési gyártástechnológia egyébként nem számít olcsóbb vagy egyszerűbb előállítási módnak, viszont sokkal zöldebb minden korábbinál.

A kukoricán kívül egy sor más növényből (dió, cukornád stb.) is készülhet bioműanyag, de számunkra a kukorica a legkönnyebben és legnagyobb mennyiségben elérhető. Ráadásul kiváló minőségű PLA-alapanyag állítható elő belőle, amelyből megfelelően hő-, fény- és ütésálló, kevésbé törékeny, habosítható, festhető műanyag készíthető. Magyarországi gyár felállítását egyelőre senki sem tervezi, a hírek szerint a közelünkben Oroszországban építenek olyan üzemet, ahol majd PLA-val dolgoznak. Amerikában, Kínában, a Távol-Keleten a technológia sokkal elterjedtebb, a Ford Motor Company például már az 1940-es években használt szójaalapú műanyagokat a személyautóiban.

A bioműanyagok előreláthatólag nemcsak az alapanyagul szolgáló növények iránti keresletet élénkíthetik, de az ipart – és azon belül a mezőgépgyártást – is forradalmasíthatják. Felhasználási körük szinte végtelen, hiszen a bálacsomagoló fóliáktól a szigetelőanyagokon át az elektronikai alkatrészekig terjed a paletta. 

A Case IH, a John Deere és a New Holland a traktorok és kombájnok burkolatait egyre nagyobb mennyiségben hőre keményedő, szója alapú gyantából készíti. Ezek nemcsak olcsóbb, könnyebben előállítható és környezetkímélő elemek, de tartósak, jól formálhatók és könnyűek is, egy arató-cséplőgépnél például 180–200 kg-os súlycsökkentés érhető el általuk. A mezőgépipar tehát forradalom előtt áll, de a bioműanyagokkal hamarosan a lakásunkban is találkozhatunk. Iparági becslések szerint 4-5 éven belül kilencszeresére nő majd az otthon használatos 3D nyomtatók száma, amelyek szintén PLA-alapanyaggal dolgoznak.

agrarszektor.hu