Lejárt a türelmi idő: rengeteg magyar dolgozót darál be az otthoni munkavégzés

2021. július 14. 08:15
Letelt a türelmi idő: aki mindeddig nem tudott alkalmazkodni a digitális korhoz, az komoly problémákkal szembesülhet - mondta Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus. A szakember a Portfolio HR Revolution konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy két képessége romlott látványosan azoknak, akik rendszeresen az online térben mozognak: a konfliktuskezelés és a döntéshozatal. És ez nyilván nem csak a serdülőkre, hanem ránk, munkavállalókra is igaz, hiszen egyre több időt töltünk a gépek előtt.
Lejárt a türelmi idő: rengeteg magyar dolgozót darál be az otthoni munkavégzés

Az pandémia alatti élménycsomagot  tulajdonképpen a sorozatos változások folyamataként lehetne a legjobban leírni - kezdte előadását Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus a Portfolio HR Revolution konferencián. Először a szokásainkat kellett megváltoztatnunk, amikor is az offline közösségi térből az otthoni online magányába vonultunk el, ahol aztán megtanultunk másképp dolgozni, másképp beosztani az időnket.

A közösségi térhez, az emóciókhoz, az emberekhez való kapcsolódásunk változását is átéltük, majd fokozatosan azt is megtapasztaltuk, hogy maga a járvány, a betegség egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, ami újabb kihívásokat, adott esetben akár félelmeket is generált bennünk.

Minden változás egy gyászfolyamat, melyen mialatt végigmegyünk, adaptálódunk, megszokjuk az újat

húzta alá a szakember. Nagy kérdés szerinte, hogy kik azok, milyen személyiségtípusok, akikhez passzol az otthoni munkavégzés, akik egy percig sem érezték emiatt frusztrálva magukat. A szakemberek előzetes tippje is az volt, amely talán a legtöbbünké, hogy egyértelműen az introvertált személyiségeknek kedvezett a pandémia. A kutatók legnagyobb meglepetésére, azonban nem ez az eredmény született.

A hatékonyságot tekintve a leginkább azok az alkatok örültek az online munkavégzésnek, akik eredendően kapcsolódnak a közösséghez, sokat beszélgetnek, rengeteg információt gyűjtenek be, jönnek-mennek, imádnak benti körülmények között létezni. Számukra ez a fajta lecsendesülés tulajdonképpen fegyelmezettséget, fókuszáltságot és hatékonyságot hozott.

A türelmi idő letelt

Itt, a tech age kellős közepén a pandémia által kaptunk egy csepp ízelítőt abból, ami ránk vár a jövőben. Látni kell, hogy a technológia nem csak a percepcióinkat, a mindennapi szokásainkat, de a személyiségünket is kezdi formálni, sőt megváltoztatni. Ebből kifolyólag egy korábbbi külföldi tanulmányban elkezdték vizsgálni a Facebook generációt, a 10-13 éveseket: kíváncsiak voltak arra, hogy milyen személyiségváltozásokon mentek át az intenzív eszközhasználat miatt.

Szirtes Hajnalka szerint arra jutottak, hogy két képessége romlott látványosan azoknak, akik rendszeresen az online térben mozognak: a konfliktuskezelés és a döntéshozatal. És ez nyilván nem csak a serdülőkre, hanem ránk, munkavállalókra is igaz, hiszen egyre több időt töltünk a gépek előtt.

Egy másik kutatás, ami az eszközök által kibocsátott rezgések hatásait vizsgálta azt találta, hogy az agyban ezek a folyamatok a dopamintermelést csökkentik elsősorban, ami  tulajdonképpen a boldogsághormon. Ezt ellensúlyozandó gyűjtjük megszállottan a like-okat, hogy valamiféle pozitív inger azért érkezzen felénk, megerősítve ezzel saját személyiségünket. Hosszú távon ennek egy egyre infantilisebbé váló személyiség lesz az eredménye, aki az érzelmeket nehezen és rosszul kezeli, legyen szó stresszről, vagy konfliktusokról.

www.penzcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

A szerb mezőgazdasági termelés 16,3 százalékkal nőtt

2019. január 08. 07:54
Jó évet zárt Szerbia 2018-ban, jelentősen csökkent az államadósság, a gazdasági növekedés pedig régiós szinten kiemelkedő - közölte Miladin Kovacevic, a szerbiai statisztikai hivatal vezetője a hét végén a Politika című belgrádi napilapnak adott interjúban.

Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

2020. július 28. 07:46
A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.