Cégünk egyik munkavállalója nettó bérének 50 százalékáig letiltást vonunk parkolási szerződésekből eredő tartozások miatt. Az egyik letiltást 2017 decemberétől, a másikat 2018 júliusától vonjuk. 2018. augusztus 15-én ugyanerre a munkavállalóra kaptunk egy szabálysértési eljárásból eredő letiltást. Ugyan a Vht. 165. paragrafusa kimondja, hogy ez a harmadik letiltás a kielégítési sorrendben megelőzi az egyéb követelésnek számító, parkolási szerződésből adódó letiltásokat, de mivel azokat már vonjuk, nem lehet kielégíteni a harmadik tartozást akkor, amikor az előző kettő lejár? Vagy az egyéb követelésből eredő tartozásokat fel kell függeszteni addig, amíg a sorrendben megelőzőt ki nem fizeti a munkavállaló? – kérdezte olvasónk. Hozzátette: mindhárom esetben a letiltás összege jóval meghaladja a nettó bér 50 százalékát, tehát egy összegben nem teljesíthető egyik sem.

A szabálysértési eljárásban megállapított, az állam javára fizetendő összeg valóban megelőzi a parkolásból eredő egyéb tartozást. A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni. Ezt követően a sorrend az alábbi:

1. gyermektartásdíj,

2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

4. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

6. egyéb követelés,

7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A kérdés megválaszolásához az alábbi szabályok is lényegesek:

–  a követelések járulékait (például késedelmi kamat) az adott követeléssel együtt kell levonni,

– a sorrendben előrébb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrébb álló követelést kielégíteni,

– ha a befolyt összeg nem fedezné az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni,

– az azonos pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét a szerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

A Vht. főszabályként a jogcím szerinti kielégítést írja elő, de kisegítő elvként érvényesül az időbeliség és más szempont is. A jogcím szerinti kielégítés azt jelenti, hogy a befolyt összegből a 165. paragrafus egyes pontjaiban felsorolt jogcímű követeléseket kell – ebben a sorrendben – kielégíteni; az egyes pontok alá tartozó követelések kielégítése után lehet a következő pontban foglalt összegekre elszámolni a befolyt összeget.

Az említett kisegítő elv az arányosítás elve az azonos sorrendben szereplő követelések kielégítésénél: ezeket összegük arányában kell rendezni. A munkabérből történő levonásnál ugyanakkor az azonos pont alá tartozó követelések kielégítése főszabályként a letiltások beérkezésének időpontja szerint alakul, de a bíróság elrendelheti az arányos kielégítést is.

A fentiek alapján, ha a munkavállalónak már van letiltása, melyet foganatosít a munkáltató, és közben érkezik egy újabb letiltás, mely azt sorrendben megelőzi, akkor a letiltást le kell állítani, és a megelőző tartozást kell vonni. Mindemellett értesíteni kell a végrehajtót arról, hogy megelőző tartozás érkezett.

Azaz 33 százalékot a szabálysértési bírságra, a fennmaradó 17 százalékot a 2017. decemberben érkezett egyéb követelésre kell levonni.

adozona.hu