Most még a kárenyhítéssel és a rekordokkal vagyunk elfoglalva, de ugyanilyen fontos volna a csapadék megtartása. Ezt fogalmazza meg rövid szerkesztőségi közleményében a Másfélfok.hu. Ugyanis bármilyen hihetetlen, de hiába hullott a Kékestetőn 800 mm-t meghaladó, máshol pedig igen jelentős mennyiségű csapadék, az Alföld jelentős területein továbbra is közepes, a Szolnok-Cegléd-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szentes által határolt térségben pedig nagyfokú aszály volt továbbra is. Szóval, az égi  áldásból nem mindenhová jutott (elegendő)...

 

Az elmúlt 120 évben az éves csapadék összmennyisége szignifikánsan nem változott hazánkban, de annak tér- és időbeli eloszlása a szélsőségek irányába tolódik el, a heves esőzések miatt lezúduló nagycsapadék pedig nem tud hatékonyan beszivárogni a talajba.

 

"Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. A jelenlegi vízrendezési gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy óriási mennyiségű vizet veszítünk, azaz szárazodik az ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is." – fogalmazott korábbi cikkében Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője, közgazdász, humánökológus.

 

A jelenlegi sok csapadék miatt könnyen megfeledkezhetünk a tavalyi súlyos aszályról, de ezzel csak becsapnánk magunkat.

 

"A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is. A Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül, ugyanakkor egyes területeken csökkenhet is az évszázad végére, ha azonnali kibocsátás-csökkentésbe kezdünk." – mondta Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

 

Kulcsfontosságú volna az aszálynak és szárazságnak kitett területeken a többletvíz megtartása. Olyan összetett, integrált rendszerek kiépítése, melyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek. Városaink különösen kitettek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéknak a sok mesterséges vízzáró és burkolt felület miatt, ami kedvez a villámárvizeknek és elöntéseknek. A kék-zöld infrastruktúra alkalmazása segíthet ennek a mérséklésében, hozzájárul fizikai és mentális egészségünkhöz is, azonban bizonyos szint után nincs megfelelő alkalmazkodási lehetőség. Ezért a klímaváltozás mérséklése és a kibocsátások radikális csökkentése elkerülhetetlen, ha biztonságosabb éghajlati jövőképet szeretnénk biztosítani magunknak.

 

forrás: agroinform.hu