Magyarország továbbra sem kér a GMO-ból

2023. szeptember 12. 16:04
A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve ma ünnepli hatálybalépésének 20. évfordulóját.
Magyarország továbbra sem kér a GMO-ból
A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A Jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. A megállapodást 173 ország írta alá, amelyek listája ezen a honlapon érhető el.
 
Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségét jelzi, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.
A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztése kapcsán és eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.
Hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. Magyarország már a Jegyzőkönyv születésekor, és azóta is aktív és kezdeményező szerepet játszik a Jegyzőkönyv végrehajtásában. A Jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára.
 
A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
 
A Jegyzőkönyvről részletes információk itt találhatók: 
Forrás: Agrárminisztérium

Kapcsolódó cikkek

A LEGVERSENYKÉPESEBB ÁGAZATOK KÖZÖTT A BAROMFIÁGAZAT

2024. május 17. 14:15
Közvetlen és nemzeti támogatásokkal, állatjóléti támogatásokkal, átmeneti támogatásokkal, valamint a vidékfejlesztési programokból származó támogatásokkal segítjük a baromfiágazatot - mondta Nagy István agrárminiszter május 16.-án csütörtökön, Budapesten a Baromfi Világnap alkalmából megtartott konferencián.

Az importált mézeknek majdnem a fele hamis az Európai Közös Kutatóközpont vizsgálata szerint

2023. március 31. 11:49
A vizsgálatban 15 uniós országon kívül (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) Svájc és Norvégia is részt vett. A 320 mintából, melyet az adott országok kompetens hatóságai vettek, 147 azaz a minták 46%-a nem felelt meg az uniós előírásnak (2001/110/EC).
Az Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center) alaposan megvizsgálta azt a szúrópróbaszerűen vett 320 mintát, mely 20 mézexportőr állam mézszállítmányából származott.