Megkezdődtek az országos bértárgyalások

2018. október 15. 13:30
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2018. október 9-i ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal sikeresnek értékelte a 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodást. Ennek kapcsán a munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy újabb, többéves bérmegállapodást tart szükségesnek.

A munkáltatói oldal óvatosságra intett, hivatkozva a jövőben várható gazdasági növekedés körüli bizonytalanságra. A munkáltatók újból felvetették a 2019-ben esedékes Szociális Hozzájárulási Adó csökkentéseinek időpontját változatlanul szükségesnek tartják a január 1-jei bevezetését. Hangsúlyozták, hogy ennek hiányában nagyon megnehezülnének a jövőre vonatkozó tárgyalások. A megoldás érdekében javaslatot tettek a 2016-os megállapodás módosítására.

A napirendhez kapcsolódóan Mészáros Melinda, a LIGA elnöke felhívta a figyelmet a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének továbbgyűrűző hatásaira. Példaként a mezőgazdaságban és a vízügyi ágazatban megvalósult jelentős béremelkedést hozta fel. Jelezte, hogy a továbblépés érdekében első lépésként a Visegrádi 4-ek szintjét kellene elérni, mivel a viszonyítási alapnak tekinthető cseh minimálbér nettó értékétől a magyar minimálbértől majdnem 40 százalékkal marad el. Egyben kifejtette, hogy ehhez a jelentős emeléshez feltétlenül szükséges a munkavállalók által fizetett közterhek mérséklése. Ez teszi lehetővé, hogy a rosszabb helyzetben lévő munkáltatók is ki tudják fizetni a megemelt minimálbért. Mindez általános béremelkedést is jelent minden munkavállaló számára. Javasolta, hogy a VKF újból fogadjon el bérajánlást, mivel ez nagyban megkönnyítené a vállalati bértárgyalásokat. Ez utóbbi javaslatra reagálva Rolek Ferenc kifejtette, hogy nagyon különböző helyzetben vannak a vállalatok, ezért nehézségekbe ütközik egy általános ajánlás elfogadása.

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalataira hivatkozva Rolek Ferenc javasolta, hogy komolyabb ellenőrzésre van szükség, mivel a tisztességes munkáltatók versenyhátrányba kerülnek. Zs. Szőke Zoltán (AFEOSZ –COOP) ismételten felhívta a figyelmet a kis településeken működő boltok problémájára, ahol a garantált bérminimum kifizetése sok esetben veszteségessé teszi az üzemeltetést. Amennyiben a vállalkozók nem kapnak kormányzati segítséget, akkor ezekben a helyiségekben a lakosság ellátása sérülhet.

Az ülésen a munkavállalói és munkáltatói oldal is egyetértett abban, hogy a béren kívüli juttatások jelenlegi szabályozásán változtatni kell, ezért további tárgyalásokat igényeltek. A kormány ettől nem zárkózott el.

Mindkét oldal igényelte a kormány aktív részvételét az elkövetkezendő tárgyalások során, különös tekintettel a jelzett lezáratlan problémák megoldására és a járulék illetve adócsökkentési javaslatokra.

Második napirendként a VKF tárgyalt a bértranszparencia erősítését szolgáló EU bizottsági ajánlásról a nemek közötti bérkülönbségek csökkentésére. A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy ebben a kérdésben Magyarországon nem történt érdemi előrelépés. A résztvevők megállapodtak, hogy újból napirendre tűzik az ajánlás magyarországi alkalmazásának lehetőségeit.

A hivatalos napirendek után a LIGA Szakszervezetek kérte, hogy a megszűnt korkedvezményes nyugdíj miatt kialakult helyzet kezelésére kidolgozott elképzeléseket a VKF Monitoring Bizottsága tárgyalja meg, mivel Kormányzati állásfoglalás nélkül a szociális partnerek közti további egyeztetésekről már nem várható előrelépés. Bodó Sándor helyettes államtitkár elfogadta ezt a javaslatot.

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

3,4 millióval több munkanélküli

2017. január 18. 07:44
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a világban 2017-ben 3,4 millióval többen veszítik el a munkájukat, a gazdasági növekedés továbbra sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és sok helyen továbbra is hiányozi fognak a tisztességes munkafeltételek.

Máris sokan háborognak Lázárék súlyos döntései miatt

2016. május 11. 08:17
Elégedetlenség kíséri a termelők körében a Miniszterelnökség döntéseit, amelyekkel a tárca nemrég meghatározta, kik nyerhetnek úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokat a Vidékfejlesztési Programban (VP). A gazdálkodók most szembesülnek azzal, hogy a minisztérium minden második kérelmezőt elutasított. A tárcának kényszerűségből kellett így határoznia, mert a beérkezett pályázatok támogatásigénye többszörösen meghaladta a VP-ben elkülönített környezetgazdálkodási pénzkeretet. A szintén nemrég elbírált ökogazdálkodási felhívásnál viszont szinte minden beadott kérelmet támogatni lehetett, mert itt az igények és a pénzügyi lehetőségek egyensúlyban álltak. Ugyanakkor a nyerteseknél is okozhat gondokat, hogy a Miniszterelnökség a pályázatokat későn bírálta el, ezért a termelők az idén nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetik egyes vállalt kötelezettségeiket, ha eddig a tárca döntéseire vártak.