Mint az az egyesület hírlevelében olvasható, a természetvédelmi szervezet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ennek apropóján 2024-ben egyik első nagy fajvédelmi sikerük, a kerecsensólyom áll a középpontban.

 

1979 óta minden évben kiemelt figyelmet szentelnek egy-egy madárfajnak és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi kérdéseknek. Idén, az 50. évforduló alkalmából rendhagyó módon nem bocsátották szavazásra, hanem az egyesület jelölte ki az év madarát, a kerecsensólymot.

 

A magyarság eredetmondájában, Emese álmában megjelenő turult a kereszténység felvételéig szent állatként tisztelték, majd az Árpád-ház jelképévé vált. A '70-es évek végére alig 10 költőpár maradt hazánkban. Az állomány drasztikus csökkenése a különböző növényvédő szerek túlzott alkalmazása, valamint a nagy számú, áramütésből eredő pusztulás következménye. A maradék állomány fészkeit pedig könnyű taníthatósága miatt (hiszen solymászmadár) rendszeresen kifosztották.

 

Eltűnésének veszélyét felismerve az MME szervezésében 1977 és 2007 között 1700 önkéntes őrizte sziklafalakon nevelt fészekaljaikat. Emellett legfontosabb zsákmányállata, a költőterületeken kipusztult ürge védetté nyilvánítása és visszatelepítése is komoly erőfeszítéseket igényelt. Az áldozatos védelmi munkának köszönhetően napjainkban a kerecsensólymok száma meghaladja a 150 párt, mely az európai állomány 60%-a. A hazai populáció kétharmada mesterséges, alumínium fészekládákban költ. Napjainkban legnagyobb számban a Hortobágyi, a Körös-Maros és a Duna-Ipoly Nemzeti Park sík területein.

 

Azonban még mindig veszélyben van a puszták királya.

 

A legeltető állattartás megszűnése hatalmas területeken járult hozzá az ürgék eltűnéséhez. A termőföldeken a rágcsálófajok irtása a ragadozómadarak állományára is negatív hatással van. Az illegális mérgek használatát ugyan sikerült visszaszorítani, de sajnálatosan még ma is fordulnak elő ezzel kapcsolatos pusztulások.

 

A természetes élőhelyek átalakítása, valamint a magas, öreg fák eltűnése a fészkelőhelyek számának erős csökkenését okozzák. A nagyfeszültségű villanyoszlopok vezetékei folyamatos veszélyt jelentenek a madarak számára. E mellett vonulása során az észak-afrikai területeken még napjainkban is vadásszák.

 

A Magyar Madártani Egyesület most gyűjtést hirdetett annak érdekében, hogy minél több költőpárt menthessenek meg. A magasfeszültségű vezetékhálózat egyes részein fészekládákat helyeznek ki és a legkockázatosabb szakaszok madárbaráttá alakításán dolgoznak az áramszolgáltatókkal  együttműködve.

 

Az állományfelmérés érdekében elvégzik a kerecsensólymok gyűrűzését, a gyűrűket a fiókák kapják. Emellett jeladók segítségével határolják be területhasználatukat és határozzák meg vonulási útvonalukat.

 

Méregkereső kutyák segítik felkutatni az illegális mérgek által elpusztult egyedeket. A rendőrséggel együttműködve számos alkalommal sikerült már felderíteni az eseteket és bíróság előtt felelősségre vonni az elkövetőket.

 

A nemes célt támogatni kívánó adományozók itt jelentkezhetnek.

 

forrás: agroinform.hu