A munkaszerződés

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaviszony tehát nem a munkába állással, vagy a munkavállalónak a munkáltató általi bejelentésével keletkezik, hanem a munkaszerződés megkötésével. Így a munkaviszony létrejön akkor is, ha a felek munkaszerződést kötnek, de a dolgozó egy későbbi időpontban áll munkába. Szintén nem befolyásolja a munkaviszony létrejöttét, ha a munkáltató a törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A munkaszerződésnek minimális tartalomként tartalmaznia kell:

• a felek (a munkáltató és a munkavállaló) nevét és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait,
• a munkavállaló alapbérében és munkakörében való megállapodást.

Ha a felek e minimális feltételek valamelyikében nem állapodtak meg, akkor a munkaszerződés nem jött létre.

Nem feltétel viszont, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaviszony időtartamát. Ha a munkaviszony időtartamát a szerződés nem tartalmazza, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

Ha pedig a szerződés nem tartalmazza a munkahely megjelölését, a munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve szerint írásba kell foglalni.

Érvénytelenség az írásba foglalás elmaradása miatt

Ha a munkaszerződést a felek nem foglalják írásba, az a munkaszerződés semmisségéhez (érvénytelenségéhez) vezet.

Az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenség azt jelenti, hogy a felek bár megállapodtak a munkaviszony lényeges feltételeiben, de nem tettek eleget az írásbeliség követelményének, ezért a szerződés alaki okból semmis. A felek az alaki érvénytelenséget bármikor orvosolhatják, ha a szerződést az eredeti tartalommal utólag írásba foglalják.

A szerződések semmisségére rendszerint határidő nélkül, bármelyik fél hivatkozhat. Az írott munkaszerződés hiánya miatti semmiségre való hivatkozást azonban a törvény erősen korlátozza. Ennek oka, hogy az írott munkaszerződés elmaradása ne érinthesse aránytalanul hátrányosan a munkavállalót.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat.

Az írott munkaszerződés hiányára tehát a munkáltató nem is hivatkozhat, és a munkavállaló is csak szűk határidőn belül. E határidő elmulasztása esetén az írásba foglalás elmaradásának következményeit nem lehet alkalmazni.

Az érvénytelenség következményei

Ha a munkavállaló az írott munkaszerződés hiányára a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozik, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy

• a munkáltató a munkaviszonyt köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.
• Ebben az esetben a munkavállaló részére annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
• Továbbá a dolgozó részére végkielégítést is kell fizetni, ha a munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató oldalán felmerült okból maradt el.
• A munkaviszony megszüntetéséig eltelt időt pedig úgy kell tekinteni, mintha erre az időre érvényes munkaszerződés alapján állt volna fenn a munkaviszony. Azaz erre az időre a dolgozónak például jár a munkabér és az arányos szabadság.

dr. Szabó Gergely / hrblog.hu