Mi az igazság a másodvetésről?
2023. február 07. 19:47
A másodvetés tartalékolja a vizet a következő fővetés számára, vagy elvonja attól?
Az agrarheute.com portál beszámolója szerint az utóbbi időben felélénkültek a viták a másodvetések hasznosságáról.
A szakértők egy része úgy ítéli meg, hogy a másodvetés a következő főnövény számára megőrzi a talajnedvességet, mások szerint viszont éppen elvonja azt. Erre a kérdésre általánosan érvényes választ gyakorlatilag nem lehet adni, mivel az több tényező együttes hatásától (éves csapadék mennyisége és időbeni eloszlása, a másodvetés típusa és vízvisszatartó képessége, stb.) függ.
Magyarországon másodvetésként gyanánt gyakori a facélia
Elegendő vízellátottság mellett a másodvetés hatása egyértelműen kedvező, csapadékszegény körzetekben viszont azt célszerű mellőzni, vagy csak a körülmények alapos felmérésével alkalmazni.
Magyarországon másodvetésként többek között a mustár, az olajretek, a csillagfürt, a facélia és a napraforgó jöhet szóba. A másodvetés alkalmazásának vagy mellőzésének eldöntését azonban elsősorban a kiválasztandó növénytől, egész pontosan annak vízigényétől, talajtakarásától, tenyészidejétől, termésének felhasználási lehetőségeitől, várható ápolási és növényvédelmi költségeitől, valamint betakarítási lehetőségeitől kell függővé tenni.
Új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályai szerint a minimális talajborítást fenn kell tartani a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése utána. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
A KAP-ban a vetésváltás betartása alapfeltételként jelenik meg minden 10 hektárnál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelő számára: a szántóföldi táblákon minden évben más növénykultúrát kell termeszteni. Ugyanakkor a vetésváltás feloldható másodvetés beillesztésével.
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy az elő- és utóvetemény figyelembevételét, hiszen a károsítók továbbfertőzésének veszélye miatt el kell kerülni a rokonságot a trágyanövény és főnövény között.
Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon.
Zöldtrágyanövények, melyek nem kötik meg a nitrogént, azonban javítják a talaj struktúráját:
• facélia
• fehérmustár
• rozs
• olaszperje
• pohánka
Nitrogéngyűjtő baktériumokkal rendelkező, nitrogénmegkötő növények:
• lucerna
• vöröshere
• szöszös bükköny
• csillagfürt
• lóbab
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Egészséges erdők az egészséges emberekért
2023. június 30. 12:55
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
Az idén az erdők és az emberi egészség közötti kapcsolatra helyeződött a hangsúly, ehhez kapcsolódóan az ENSZ hat kulcsfontosságú témát ismertet.
Nagy a baj, de még nagyobb a veszély
2023. május 25. 12:44
Magyarország uniós csatlakozása óta egyértelműen gabona- és olajosmag-termelésünk alkotja a mezőgazdasági termelés gerincét és jövedelemtermelő képességének zömét, de most mindkettő rendkívül súlyos helyzetben van. A hazai gabonatárolók megteltek Ukrajnából származó áruval, és emiatt a magyar termelők készlete gyakorlatilag eladhatatlanná vált.
