Mi történik ha parlagfüvet találnak?

2016. július 11. 11:53
A NÉBIH felhívja a földhasználók figyelmét, hogy július 1-jétől megkezdődik a parlagfüves területek felderítése és a mentesítést elmulasztó tulajdonosokkal szemben az eljáró hatóságok már növényvédelmi bírságot szabnak ki. A védekezési kötelezettség betartását a vegetációs időszak befejezéséig külterületen a földhivatalok, belterületen a helyi önkormányzatok jegyzői és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai (NTO) ellenőrzik – közölte a NÉBIH.

A parlagfű fejlődésében az elmúlt csapadékos időjárása miatt erős fertőzési nyomás figyelhető meg. A parlagfű fejlettsége jelenleg nagyon eltérő: a csírázó növényektől a 80-100 cm magas egyedekig egyaránt találkozhatunk vele hazánkban. Néhány esetben már a virágbimbók kifejlődése is megtörtént, de általában a 10-80 cm-es nagyság jellemző.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30-ig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, majd ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ez a kötelezettség mindenkire vonatkozik: a mezőgazdasági növényekkel hasznosított külterületi szántóföldeken, réteken, legelőkön, az utak mentén, a belterületi kiskertekben, a közterületeken, játszótereken, parkokban és az építési területeken is!

A védekezési kötelezettség betartását a vegetációs időszak befejezéséig külterületen a földhivatalok, belterületen a helyi önkormányzatok jegyzői és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai (NTO) ellenőrzik.

Amennyiben a földhasználó nem tesz eleget parlagfű-mentesítési és védekezési kötelezettségének, akkor az illetékes NTO közérdekű védekezést rendel el, amit a hatóság által megbízott vállalkozók végeznek el. Erre nem kerül sor, amennyiben az ügyfél időközben maga tesz eleget kötelezettségének. A közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatban felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosának vagy földhasználójának kell megfizetnie.

Bírság kiszabására kül- és belterületen az NTO jogosult. A növényvédelmi bírságot minden esetben ki kell szabnia a hatóságnak, nincs mérlegelési lehetősége. A bírság mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a felületi borítottság határozza meg. Amennyiben egy földhasználót 3 éven belül többször is bírsággal kell büntetni, akkor az ismételten kiszabott szankció mértéke már az irányadó bírságtétel másfélszerese. A növényvédelmi bírság mértéke a védekezési kötelezettség elmulasztása esetén – a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától függően – 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedhet.

Július 1-től egészen a parlagfű szezon végéig üzemel a Parlagfű Bejelentő Rendszer, amelynek segítségével bárki online bejelentheti, ha fertőzött területet észlel. A bejelentések közvetlenül az ellenőrzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jutnak el. Amennyiben a bejelentő igényt tart rá, az általa megadott elérhetőségén (e-mail-en, sms-ben) a bejelentésével kapcsolatban tájékoztatást is kap.

A gyommentesítéssel kapcsolatban további információkért forduljanak bizalommal a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályaihoz és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához.

Forrás: promenad.hu / NÉBIH

Kapcsolódó cikkek

ERRE KELL FIGYELNED PALÁNTAVÁSÁRLÁSKOR - NÉHÁNY TRÜKK, AMIVEL NEM LŐHETSZ MELLÉ

2019. május 03. 09:20
Palántát bárki nevelhet otthon vetőmagról, nem ördögtől való azonban az sem, ha valaki szakboltban vásárolja meg a növénykezdeményt, és azt ülteti ki a kertbe, vagy akár a balkonra cserépbe. Mi most az utóbbiaknak szeretnénk segíteni, van ugyanis néhány szabály, amit érdemes betartani a palántavásárláskor, és néhány apróság, amire nem árt odafigyelni. A palánták minősége nagyon fontos, ezért elegendő időt kell szentelnünk arra, hogy megfelelő növényeket válasszunk.

Lassan kipusztul ez az ősi magyar madárfajta: egyre többen mentik a kis állatokat

2020. augusztus 10. 09:26
Lakóhelytől függetlenül érzékelhetően megfogyatkoztak a magyarországi fecskefajok, két évtized alatt közel felére csökkent az egyedszámuk. Szó szerint a bőrünkön érzékelhetjük a hiányukat, hiszen számos bosszantó rovarnak, így például a vérszívó szúnyogoknak is ősi ellenségük. Éppen ezért a sokakat bosszantó fészkeket nem leverni kell, hanem meghagyni, sőt a meglévők mellé újakat telepíteni. A Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason élő és alkotó Császár Anna keramikusművész pont így tett, színes, dekoratív műfészkei a koronavírus idején adtak új reményt a magyar szárnyasoknak.