Miért legyek felelős foglalkoztató?

2016. augusztus 22. 11:24
Jelenleg több mint 50 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon és a vállalatok több mint kétharmada égető munkaerőhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy a piacon lenne az elvárásoknak megfelelő szakképzett munkaerő, a kereslet és kínálat sok esetben mégsem találkozik. Milyen felelősségük van a vállalatoknak ezen folyamatok kialakulásában és azok visszafordításában? Hogyan csökkenthető a fluktuáció és mi motiválja a piac szereplőit az egymásra találásra? Mit tehetünk azért, hogy egy munkavállaló itthon lássa biztosítottnak jövőjét és Magyarországon akarja befektetni meglévő tudását? A válasz összetett.

A globális és ezzel együtt a magyarországi munkaerő-piac is átalakult. Míg pár évvel ezelőtt az olyan vállalati szemlélet, mely figyelmen kívül hagyhatja a működése által hatással lévő külső és belső környezetét, nem volt elvárás a munkavállalók felől. Mára ez megfordult. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, sok esetben már nem a vállalatok diktálják a feltételeket, nagy harc folyik minden egyes potenciális munkavállalóért, képzett szakemberért. Erre a változásra reagálva a vállalatoknak növelni kell alkalmazkodóképességüket és az eddigitől eltérő hozzáállást kell tanúsítaniuk, ha továbbra is versenyképesek akarnak maradni és vonzóbbá szeretnék tenni a magyarországi munkavállalást. Ebből a kialakult helyzetből adódóan a dolgozók bevonzásához és megtartásához a bérezésen kívül egyéb motivációs eszközök is szükségesek.

A megfelelő bérezés mellett a munkavállalásra való ösztönzés, a minőségi munkahelyek, a megfelelő munkakörülmények, az előrelépési lehetőség, a megbecsülés, a képességeik folyamatos fejlesztésének lehetősége, a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahelyek és a vállalat társadalmi elfogadottsága mind olyan elvárás a munkavállalók felől, amely befolyásolja a választást. 

Sajnos a hazai foglalkoztatók jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel e téren, sőt, éppen ellentétes folyamatokat alkalmaznak. Arra a kérdésre, hogy a hazai munkaadók folytatnak-e tudatos CSR tevékenységet, mindössze 24,7% válaszolt igennel (nem reprezentatív kutatás alapján). Ez is hozzájárul a fluktuációhoz, a hazai munkahelyekről alkotott rossz véleményhez, ezzel a munkaerőhiány folyamatos növekedéséhez. Ez azt jelenti tehát, hogy tulajdonképpen a munkaadók is generálhatják a saját számukra legnagyobb problémát okozó munkaerőhiányt?

Részben igen, ezért is van rendkívül fontos szerepük a folyamat megállításában. A már említett elvárások gyakorlati alkalmazásával, illetve az ez irányban történő erőfeszítésekkel rengeteget tehetnek ezen akadályok leküzdéséért. A kutatásban résztvevő, a mérhető eredményeket felmutató vállalkozásoknál a költségcsökkenés, a fluktuáció csökkenése és a társadalmi megítélés pozitív hatása volt a legnagyobb arányban kimutatható. A legnagyobb, valamint a leggyorsabban fejlődő vállalatok mind felismerték, hogy egy szervezet legfontosabb erőforrása az ember. Felismerték a CSR-ban rejlő lehetőségeket és nem pedig egy kötelező, meg nem térülő költségként értelmezik, hanem lehetőségként, olyan befektetésként, amely új piacok kialakulásának lehetősége vagy fejlesztések előmozdítója lehet. Stratégiájuk egyik alapját képezi, ami biztosítja a folyamatos megújulást, a piachoz való alkalmazkodást ezzel együtt a fenntarthatóságukat, piaci részesedésük növelését a versenytársakkal szemben. 

A felelős foglalkoztatás minél szélesebb körben való megismertetése elengedhetetlen a munkaerőhiány csökkentésében. Ez segíthet továbbá csökkenteni a vállalatok költségeit, növelheti versenyképességüket, gazdasági eredményeiket, ezzel hozzájárulva a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez. Ennek a fejlődésnek az egyik előmozdítója lehet az Év Felelős Foglalkoztatója 2016 díj és konferencia, melynek célja egy olyan folyamat elindítása, ami ösztönző lehet minden munkaadó számára.

Bővebb információkat az OFA weboldalán találnak az érdeklődők.

Forrás: HRPortál

Kapcsolódó cikkek

Rögzített telefonhívás miatt bírságolt a NAIH

2021. június 30. 14:34
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) friss döntésében rögzített telefonbeszélgetés miatt szabott ki 500.000,-FT, illetve 200.000,-Ft adatvédelmi bírságot az érintett közhatalmi szervekre. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be:

Ömlik a pénz ezekbe a megyékbe: mutatjuk, mire költik a vidéki települések

2021. június 16. 07:48
A magyar gazdaság bővülése megtorpant 2020-ban, de a fejlesztések, beruházások tovább dübörögtek az országban. Nem olyan mértékben ugyan, mint az előző években, érezhető volt a visszaesés, de a vidéki települések igyekeztek, hogy jól használják ki a "leállás időszakát". Számos városban, községben zajlottak fejlesztések sőt, akadtak több milliós projektek is. A HelloVidék most annak járt utána, hogy alakult a beruházások száma az egyes megyékben, illetve milyen nagyobb fejlesztések kezdődtek, valamint zárultak le 2021. első félévében.