Minden vidékfejlesztési pályázatra nagy igény mutatkozik

2017. február 10. 07:41
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint közel 90 százalékát hirdette meg a Miniszterelnökség, a magyar gazdák a legfontosabb beruházási pályázatokat már megismerhették – nyilatkozta a NAKlapnak Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az idei évre vonatkozó konkrét kifizetési célszám tervezése jelenleg folyamatban van.
 

– Eddig hány pályázatot hirdettek meg és mekkora összegben? Mikorra tervezik a még hátralévő pályázatok kiírását?
– A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program 2015. augusztusi elfogadása óta összesen 49 felhívást hirdetett meg mintegy 1135 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forint 88 százaléka már megjelent. Összességében elmondható, hogy a 2020-ig tartó uniós ciklus legfontosabb beruházási pályázatait már megismerhették a gazdálkodók. A tervek szerint 2017-ben pedig a fennmaradó, összesen 20 darab pályázati felhívást, vagyis a teljes, közel 1300 milliárdos keretet meghirdetjük. Ezek közül a legtöbbet még márciusig megismerhetik az érdeklődők, azonban néhány olyan esetben, ahol egyéb jogszabályalkotásra is szükség van, ott 2017 júniusa lesz a várható megjelenés dátuma.


– Hányan pályáztak az egyes felhívásokra? Melyek voltak a legnépszerűbb kiírások? 
– Szinte minden vidékfejlesztési pályázatra nagy igény mutatkozik, ami azt mutatja, hogy az eddig megjelent felhívások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent felhívások jól tükrözik a fejlesztési igényeket, ami annak is köszönhető, hogy széles egyeztetést követően jelentetjük meg azokat, melyben fontos szerepet játszik a Nemzetig Agrárgazdasági Kamara is.
Példaként említhetem az agrár-környezetgazdálkodási programot, amelyre háromszoros igény mutatkozott. A jelentős túligénylés ellenére a pályázók több mint fele támogatásban részesült. Ráadásul egy második körben további 40 milliárd forintot biztosítottunk az állattartóknak és az ültetvényeseknek. Itt tavaly decemberben járt le a kérelmek benyújtási időszaka, szintén jelentős érdeklődéssel. Az irányító hatóság ezen felül 10 pályázat esetében a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt döntött a felhívás felfüggesztéséről, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kiírások megfelelnek a fejlesztési igényeknek. 
A legutóbb a juh- és kecsketartó telepek korszerűsítését támogató, valamint a gomba- és hűtőházak létrehozását és korszerűsítését támogató felhívások felfüggesztésére került sor. Ezen pályázatok esetében két, illetve háromszoros igény érkezett be. Fontos kiemelnem, hogy az üveg- és fóliaházak létrehozását és korszerűsítését támogató felhívás januári szakaszhatáránál szintén a pályázat felfüggesztéséről döntött irányító hatóság a keret kimerülése miatt.


– Hogyan halad a pályázatok elbírálása? Miként igyekeznek felgyorsítani ezt a munkát? Mikorra várható az egyes pályázatoknál a támogatói döntések meghozatala?
– Lassabban, mint reméltem. Sajnos az elmúlt évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) delegált faladatként végezte a pályázatok jogosultsági értékelését (mint kvázi előzetes feldolgozását), és láthatóan nem készült fel időben a felhívások időbeni megjelentetésére, illetve a pályázati dömpingre sem. Ezt most utólag kell orvosolni. Zajlik a megyei kormányhivatalokban (mint részben MVH jogutód) a kapacitások felmérése. Látni kell azt is, hogy miután minden pályázat esetében megengedtük a hiánypótlást, ezzel tovább lassult a kérelmek előzetes feldolgozása, hiszen sokan csak félig elkészített kérelmeket adtak be. Mindenesetre megfeszített munkával dolgoznak az érintettek annak érdekében, hogy minél hamarabb át tudják adni a jogosult kérelmeket a Miniszterelnökség számára, mi pedig haladéktalanul megkezdjük a pályázatok tartalmi értékeltetését az erre létrejött szakmai stábbal. Nagyjából a beadással azonos sorrendben végeznek az előkészítéssel, azaz leghamarabb az élelmiszeripari, kertészeti pályázatokat dolgozzák majd fel, ezután jön a települések számára kiírt pályázat, majd az állattenyésztők kérelmei következnek. Ennek érdekében a Magyar Államkincstár és a megyei kormányhivatalok, mint érintett szervezetek hatékony és szoros együttműködésével érhető csak el a döntések felgyorsítása.


– Eddig milyen pályázatokhoz kapcsolódóan és mekkora összegben történtek kifizetések? Idén mekkora összegben terveznek kifizetéseket?
– A Vidékfejlesztési Program keretéből 2016. december 31-ig mintegy 101 milliárd forint kifizetése történt meg, ami tartalmazza a 2015-ös determinációt is. Ahogy az értékelésekben, úgy a kifizetések terén is idén várható a nagyobb dömping, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a szándék. A folyamatban lévő szervezeti átalakítások már most is javulást hoztak a kifizetések gyorsításában. Ez a 2016. év utolsó heteiben meg is látszódott. 
A Miniszterelnökségnek az uniós csatlakozás óta először sikerült elérnie, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsőként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást folytató termelők kaphattak mintegy 15 milliárd forint előleget, de már 2016 decemberében igényelhető volt az előleg a trágyatárolók építésére is.
Az erre az évre vonatkozó konkrét kifizetési célszám tervezése jelenleg folyamatban van, erről a kormány fog dönteni, az szinte bizonyos, hogy igen ambíciózusak lesznek a tervek. A Vidékfejlesztési Program esetében fontos hangsúlyozni a specialitásokat is, miszerint mintegy 400 milliárd forintot minimum 5 év alatt, évenkénti ütemezésben lehet csak kifizetni. Ide tartoznak pl. az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, az ökológiai gazdálkodás támogatási összegei, az erdősítés támogatása stb. 
Emellett a kifizetéseket befolyásolhatja, hogy a bankgarancia jelenleg drágább, mint a banki hitel. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy a gazdálkodók inkább hitelből valósítják majd meg beruházásaikat és nem igényelnek akkora mértékű előleget, hiszen annak a bankgarancia feltétele. Azon dolgozunk, hogy olcsóbb lehessen a bankgarancia, és ezáltal igényeljék minél többen az előleg-kifizetést.


– Milyen előrelépések történtek a kifizető ügynökség átalakításával kapcsolatban?
– Az MVH megszűnése után a budapesti központ a Magyar Államkincstárhoz került általános jogutódlással. A kormány döntése szerint az MVH 19 megyei kirendeltsége pedig jogutódlással a megyei kormányhivatalokba olvadt be. A hivatal integrálódása eddig zökkenőmentesen zajlott. A munkavégzés helyszíne – a debreceni kirendeltség kivételével – nem változott, valamint a kirendeltségeken folyó ügyintézés a korábban megszokott módon folyik. Az Államkincstár 2016. december 27-én megkapta a kifizetések lebonyolításához szükséges feltételes akkreditációt, a végleges akkreditációt 2017. október 15-ig kell megszereznie. Az ezzel kapcsolatos eljárás folyamatban van és a tervezetteknek megfelelően halad. Remélem, hogy a kifizető ügynökség vezetőjét haladéktalanul kinevezi a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy zavartalan legyen a Vidékfejlesztési Program végrehajtása.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Tizenhét vidékfejlesztési pályázat nyílik meg tavasszal

2017. február 07. 08:24
Összesen száztizennégymilliárd forintos kerettel tizenhét vidékfejlesztési pályázati forrás nyílik meg az idén, már az első fél évben – közölte a Magyar Hírlap. Termelői csoportok létrehozására, helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére is igényelhető támogatás.
 

VP2-4.1.1.5-16 Sertéstartó telepek korszerűsítése

2016. május 12. 07:59
Lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül. Az állattartás erőforrás-hatékonyságának javulása többek között a fajlagos energiafelhasználás csökkenését eredményezi, ezért jelen Felhívás különösen épít az állattartó létesítmények minden olyan irányú beruházására, amely a hatékonyabb energiafelhasználást hivatott elősegíteni. Ennek megfelelően az állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítása, technológiáinak korszerűsítése, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzése is támogatásra kerül.