Most a magas vízállás tesz be a termények szállításának
2023. november 28. 08:48
A korábbi években a szárazságban kiapadó folyók – például a Duna, a Rajna alacsony vízállása –, most viszont a túl nagy vízhozam akadályozza a mezőgazdasági termények vízi szállítását.
A hazai folyókon is probléma a hajózhatóság
Az utóbbi évtizedekben 50-nel csökkent a hajózható napok száma a Dunán. Az aszály pont a kritikus hónapokban teszi lehetetlenné a learatott gabonák folyami szállítását. A mezőgazdasági (és ipari) áruk, termékek tömege utazik vízi úton Európa északi, nyugati felére. Mára szinte általános jelenség, hogy a korábbi bő 300-zal szemben 250 nap alá csökkent a hajózható napok száma. Ez évente körülbelül 300 milliárd forintos – a teljes évi mezőgazdasági teljesítmény több mint 8%-át kitevő – kárt okoz az ágazatnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a klímaválsággal nyilván csak erősödnek majd a vízkiemelési igények mind ipari, mind öntözési célokra. Laptársunk, a MezőHír emlékeztet arról írt a tavalyi rettentő aszályban, hogy a Tiszán, Kisköre alsónál az eddigi -321 cm-es negatív rekordot (2009. 09. 29.) -325 cm-rel döntötte meg a július 19-i adat, Szolnoknál egy 2003-es negatív rekord dőlt meg.
A Rajnán is hol túl kevés, hol túl sok a víz
Tavaly a Rajna folyó szokatlanul alacsony vízállása is hónapokig a mezőgazdasági sajtóhírek között szerepelt. A folyók hajózhatóságának csökkenése a német agráriumot, terménykereskedelmet is súlyosan érintette. Most ellenben a magas vízállás jelent közlekedési és áruszállítási problémákat Európában. A Kaub szűk keresztmetszeténél 521 cm-es vízállást mértek, ami szokatlanul magas. Emiatt az uszályok nehezen tudnak kikötni, mivel a horgonyzóhelyeket víz borítja, illetve egyes hajóknak nehézségei támadtak a hidak alatt való áthaladással. A hajózás a Felső-Rajna melletti Maxau mellett is akadályozott: ott kedden 760 cm-es vízállást mértek. Mindez különösen a gabonaőrlő üzemeket érinti fájdalmasan, amelyek a Rajna északi részén épültek, és áruforgalmuk jelentős részét uszályok biztosítják.
forrás: agraragazat.hu
Kapcsolódó cikkek
„Be az erdőbe!”
2023. január 17. 10:05
Az Európai Unióban felértékelődik az erdőgazdálkodás és a faipar
Magyarországon a Soproni Egyetem a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja
November végén rendezték Finnországban a New European Bauhaus kezdeményezés keretei között az európai, főleg észak-európai fenntartható fahasználati gyakorlatokkal és foglalkozó Into the Woods konferenciát. Az eseményen részt vett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, mellette Sanna Marin finn és Kaja Kallas észt miniszterelnök, valamint Ebba Busch svéd miniszterelnök-helyettes is. Mindez arra utal, hogy az erdőgazdálkodás, a faipar és maga a fa mint fenntartható nyersanyag egyre fontosabbá válik az Európai Unió gazdaságpolitikájában. Magyarországon a Soproni Egyetem hagyományosan a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja. Az intézmény fenntarthatósági képzéseivel a január 18-i nyílt napon ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Az Árpád-korban tudták, mi a megoldás: a gravitációs felszíni vízkormányzás
2024. március 25. 13:06
Napjaink súlyos kérdésére, a talajból hiányzó csapadék pótlására sokan keresik a választ. Németh Zoltán építész-pedagógus szerint nem kell keresni, mert kézenfekvő.
