A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) alapján a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében köteles figyelembe venni azokat a követelményeket, amelyekkel – egyebek mellett – elkerülhetők a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok.

A törvény értelmező rendelkezése szerint pszichoszociális kockázat a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A jelenlegi joggyakorlat alapján a zaklatás megvalósításához a támadó jellegű magatartások egyfajta ismétlődése, tartóssága szükséges, ugyanakkor az eset körülményei, az elhangzott kijelentések függvényében egyszeri cselekménnyel is elkövethető. A magatartás alá-fölérendeltségi, de mellérendeltségi viszonyban is egyaránt megvalósulhat.

A zaklatást kimerítő magatartások skálája rendkívül széles körű. Ide tartozik például a feszült légkör kialakítása is, a megalázás, becsmérlő szavak használata, gúnyolódás, a megfélemlítés, a rosszindulatú pletykák terjesztése, ok nélküli figyelmeztetés, de akár például munkafeladatok nélkül egy üres szobába történő ültetés is.