Az ügy, amiben tavaly született ítélet, egészen 2021-ig nyúlik vissza, amikor a Győri Ítélőtábla az Európai Unió Bíróságához fordult a Lombard Lízing Zrt. (ma AxFina Hungary Zrt.) egyik autóhitel szerződése miatt. A magyar bíróság azt szerette volna kideríteni, hogy ellentétes-e az uniós joggal a magyar bíróság eljárás, amely során a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek megállapított szerződést úgy minősíti érvényessé, hogy a deviza helyett a fogyasztó által ténylegesen megkapott forint összeget helyettesíti be a szerződésbe.

 

Emellett a fizetendő kamatot eltérően határozták meg, magasabban, mint ahogyan devizahitel kamata indokolta volna.

 

Marczingós László az adós ügyvédje a lapnak elmondta, hogy az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet kulcsfontosságú valamennyi devizahiteles számára.

 

Az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a bírósági gyakorlatot, amely a Kúria iránymutatása alapján érvénytelen szerződéseket általánosan az adósok számára hátrányos többlettartalommal nyilvánított érvényessé – mondta Marczingós László, aki szerint gyakori eset, hogy a magyar bíróságok olyan ítéletet hoznak, hogy a nagy terhet jelentő árfolyamkülönbség viselését leveszik az adós válláról, ám a devizahitelek alacsony, körülbelül 5 százalékos kamatához képest 30 százalékos forintkamatot határoznak meg.

 

Ez azért gond, mert ezzel a lépéssel semennyire nem javult eddig az adósok helyzete.

 

Az Európai Bíróság állásfoglalása szerint a fogyasztó jogosult lehet azoknak az összegeknek a visszatérítésére, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be.

 

Ugyanakkor, ha az árfolyamkockázat áthárítása miatt érvénytelen a szerződés, az a gyakorlat ellentétes az uniós joggal, hogy a bíróság érvényessé nyilvánítsa ezeket a szerződéseket úgy, hogy módosítja a kamatot (általában az adós hátrányára), vagy maximalizálja az árfolyamkockázatot - mondta az ügyvéd.

 

Marczingós szerint az Orbán-kormány 2014-es és 2015-ös devizahitelesek helyzetét rendezni akaró törvényei, amelyek a szerződéseket egységesítették, teljesen ellentétesek az uniós joggal.

 

A bíróság állásfoglalása szerint ilyet csak akkor lehet csinálni, ha erre a fogyasztó igényt tart.

forrás: civilkontroll.com

 

Marczingós László szerint a devizahiteles törvényekbe az MNB árfolyamok behelyettesítése az uniós joggal ellentétes, vagyis az, hogy a svájci frank hiteleket 256,5 forintos, az euró hiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosították.

 

forrás:rtl.hu