Nem a vendéglátósok jelentik a megoldást a mezőgazdasági idénymunkások pótlására

2020. április 23. 12:24
Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerő-igényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő. Az elbocsátott dolgozók közül főként azok mehetnek majd idénymunkákra, akiknek már van tapasztalatuk ebben és közel élnek a termelés helyszíneihez – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint a mezőgazdasági szereplők számára hosszabb távon kifizetődőbb a technológiai fejlesztésre, a professzionális árutermelés feltételeinek megvalósítására koncentrálni.

Malatinszki György szerint csak részlegesen és területileg egyenetlenül valósulhat meg az a folyamat, amelynek során a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő dolgozók utat találnak a mezőgazdasági termelésbe – írja közleményében a Malagrow Kft. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója szerint bizonyos esetekben működhet az, hogy a munkájukat elvesztett dolgozók részt vállalnak a mezőgazdasági termelés idénymunkáiban.

 Ez főként vidéken, azon belül is elsősorban az alföldi megyékben valószínű, ahol a kézimunka-igényes ágazatok, a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Itt is elsősorban azokra lehet számítani, akiknek van már mezőgazdasági munkatapasztalatuk, évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt már dolgoztak idénymunkán keresetkiegészítésként, vagy a diákéveik zsebpénzének megszerzésére

 – vélekedett az ügyvezető.

Malatinszki György szerint az nem életszerű, hogy az iparban, vendéglátásban, szórakoztatási területen tapasztalatot szerzett, vagy irodai dolgozók mezőgazdasági idénymunkára jelentkeznek, különösen akkor nem, ha megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élnek. Amellett, hogy a most munkanélkülivé váló embereket tehát nem lehet automatikusan a mezőgazdaság által elérhető munkaerőkínálathoz hozzászámolni, problémaként jelentkezik a külföldi vendégmunkások hiánya is.

 Korábban számos idényjellegű munkát Romániából vagy Ukrajnából érkezett vendégmunkások, sok esetben magyarok végeztek el a mezőgazdaságban. Ezekben a hetekben, hónapokban ez a határokon átívelő munkaerő-áramlás lényegében megszűnt

 – fogalmazott az ügyvezető. Természetesen Nyugat-Európában is dolgoztak magyarok, akik közül sokan jelenleg idehaza tétlenségre vannak kárhoztatva. Nem kizárt, hogy egy részük a bevételei kiesése miatt a mezőgazdaságot választja, de ez is csak azok esetében fordulhat elő, akik már külföldön is agrárfeladatokat láttak el - tette hozzá.

A tanulság Malatinszki György szerint éppen ezért az, hogy hosszú távon továbbra is érdemes a mezőgazdasági szereplőknek a munkaerőt kiváltó beruházásokban gondolkodniuk, ahol ez technológiailag megoldható. Mint mondta, látható, hogy mind konjunktúra idején, mind pedig válságos időszakban problémát jelent a mezőgazdaságban az élő munkaerő biztosítása, még ha eltérő fokon és okokból is. Ha jól megy a gazdaság, más ágazatok szipkázzák el a dolgozókat a mezőgazdaságtól, ha pedig nehézségek adódnak, akkor a felszabaduló munkaerő egy jelentős része eleve nem hajlandó idénymunkát vállalni. Hosszabb távon ezért még mindig az a leginkább kifizetődő a hazai mezőgazdaságban, így a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs ágazatban is, ha technológiai beruházásokkal, professzionális eszközök, anyagok és megoldások alkalmazásával hatékony, a piac elvárásainak messzemenőkig megfelelő termelést folytatnak a gazdák - fogalmazott a szakember.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

A BIOEAST kezdeményezésre épülhet a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés és a biomassza alapú gazdaság támogatása

2019. június 05. 07:46
Az uniós tagállamok többsége és az Európai Bizottság is elismerte a magyar javaslatra útjára indított BIOEAST kezdeményezés jelentőségét a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés és a biomassza alapú gazdaság támogatásában – mondta Nagy István agrárminiszter az uniós mezőgazdasági miniszterek informális tanácskozásán, Bukarestben.

Klímaváltozás és erdészet – formálódik a szakma kiegyensúlyozott válasza a klimatikus kihívásokra

2021. október 19. 10:43
Az erdészet – a társadalom és az uniós bürokrácia partnerségével és nem gyámságával, továbbá a vidékfejlesztési támogatásokból való megfelelő részesedés mellett – képes a klímaváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat adni. Ehhez az ágazati szereplők közötti párbeszéd folytatására, és még több, uniós szinten is összehangolt szakmai kutatásra és tájékoztatásra van szükség.