Friss adatok jelentek meg a globális éhezés mértékéről. Ezek alapján tavaly 51 országban mintegy 124 millió lakosát érintette a súlyosan éhínség – 11 millióval többen 2016-hoz képest – olvasható az élelmezési válságokról szóló nemzetközi jelentésben.

Az ő esetükben az éhínség olyan súlyos, hogy életük és megélhetésük közvetlen veszélyben forog.

A növekvő számok oka az újonnan megjelent vagy erősödő konfliktusok miatt megromlott élelmezési helyzet Mianmarban, Nigéria észak-keleti részén, Kongóban, Dél-Szudánban és Jemenben. Az elnyúló szárazság okozta tartósan rossz termés tovább nehezítette az afrikai kontinens keleti és déli részén élők amúgy is gondoktól terhelt mindennapjait.

Az évente megjelenő jelentés készítésében nemzetközi humanitárius szervezetek sora vett részt (a teljes lista lásd lent). Az ENSZ tagországainak az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), illetve a Világélelmezési Program (WFP) képviselői mutatták be Rómában.

Az élelmezési válságok háttere egyre komplexebb; hatással vannak rá fegyveres konfliktusok, extrém időjárási jelenségek és az alapvető élelmiszerek hirtelen drágulása, és ezen jelenségek kombinációja – olvasható a kiadványban.

Egész közösségek, egyre több nő és gyermek szorul azonnali élelmezési segítségre, tartós megoldásra lenne szükség ezen trend visszafordítására.

A fegyveres konfliktusok jelentik a fő okát az élelmezési biztonság megingásának 18 országban – ebből 15 található Afrikában és a Közel-Keleten. A súlyosan éhezők 60 %-ról, avagy 74 millió emberről van szó.

23 országot, jórészt Afrikában, a szélsőséges időjárás (főként az aszály) tépázott, 39 millió embert taszítva az éhezésbe.

Ezen két tényező együttesen gyakran összetett válságokat alakít ki, melyek hosszú távú és pusztító következményekkel járnak az emberek életére.

2018-ban továbbra is főleg a konfliktusok jelentik majd az éhínség fő okát, olvasható a jelentésben, országok hosszú sorát érintve, mint Afganisztán, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria észak-keleti része és a Csád-tó környéke, Dél-Szudán, Szíria, Jemen, továbbá Líbia és a Száhel-övezet központi része.

Valószínű, hogy Jemen továbbra is a világ legsúlyosabb élelmezési válsággóca marad. Sőt, szakértők szerint a helyzet inkább romlani fog a hozzáférés nehézségei, a gazdasági összeomlás és a betegségek és járványok miatt.

Máshol az extrém száraz időjárás lehetetleníti el a mezőgazdasági termelést, és ezzel jelentősen rontja az élelmezésbiztonságot Szomáliában a legeltetéses állattartásból élők körében, dél-kelet Etiópiában és kelet-Kenyában, továbbá a nyugat-afrikai és a Száhel-övezet országaiban.

A jelentés amellett, hogy tényeken alapuló helyzetképet ad, egyúttal rámutat a humanitárius és a fejlesztési segítségnyújtás sürgősségére egy minél korábbi fázisban, hogy ezzel a súlyosan rászorulók ellenálló képességét javíthassuk.

Az élelmezési válságok elleni globális hálózat, melyet az EU, a FAO és a WFP indított útjára 2016-ban, lehet ennek a törekvésnek a motorjává, hogy összehozzuk a humanitárius, fejlesztési és béketeremtési szempontokat és szorosabb koordinációt érjünk el az ezen dolgozó szervezetek között.

otpagrar.hu