Az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére átlagosnak ítélik meg az idei dinnyeszezont a hazai termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dinnye munkacsoportja, illetve a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete közös tanácskozásán elhangzott, hogy bár a belföldi piaceladásai nem erősödtek, bővülésre a meghatározó exportpiacokon van lehetőség – írja közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.

 

Hozzáteszik, hogy idén az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon. Július közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők. Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget. A termelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, de az exportpiacokon bővülés mutatkozott – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztály Dinnye munkacsoportjának, valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonértékelő rendezvényén.

Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát takarítottak be a gazdák – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

 

Az előzetes adatok alapján éves szinten 10-15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban, a sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a bővülés, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be a gazdák – részletezik.

 

A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye-termőterület. A többlet termésre azonban egyelőre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével (főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel) bővíthető a jelenleg évi 10 kg körüli egy főre eső dinnyefogyasztás. Kedvező, hogy hazánk korábbi meghatározó exportpiacain – például Németországban, Lengyelországban és Csehországban – élénkült a kereslet a magyar dinnye iránt. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából. A Spanyolországot sújtó esőzések és az olaszországi aszály miatt egyelőre kérdéses, hogy jövőre mekkora dinnyetermésre lehet számítani a kontinens déli részén. Emiatt a kereskedők is több a beszerzési forrást keresnek, így a magyar dinnye számára is piaci lehetőségek nyílhatnak, ha a keresletnek megfelelő típusú dinnyét termesztenek a gazdák – foglalták össze.

Jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete Magyarországon – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

 

A dinnye esetében is koncentrálódik a piac, így a stabil és sikeres értékesítés, az exportpiaci igények kielégítése egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. További problémát jelent a munkaerő hiánya, amire megoldást kell találniuk a gazdálkodóknak. A termelőknek továbbá szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt – áll a sajtóközleményben.

 

Indexkép: NAK/Lévai Zsolt

 

forrás: agroinform.hu