Úgy tűnik megállt a földadó terjedése, alig féltucatnyi önkormányzat vezetett be ilyen új terhet január elsejétől a Magyar Államkincstár táblázataiból kiolvasható adatok szerint. A termőföldek után jelenleg 56 önkormányzat jut bevételhez, további 21 testület más módon használja ki a települési adókról szóló jogszabály adta lehetőségeket.

Megállt a földadó terjedése — fotó: Shutterstock

A települési adóról szóló paragrafusok hatálybalépése után derült ki, hogy – mint fölösleges törvényt – a földek nullakulcsos elvonásáról szóló passzusokat törölték a néhány évvel ezelőtti jogi egyszerűsítések során. A gazdákat ugyanis nem védte központi szabály a helyi terhek alól.

A földművelésügyi tárca ugyan változatos módszerekkel igyekezett megakadályozni a termőföldekre kivetett helyi adók terjedését, ám csak annyit sikerült elérnie, hogy azok a helyben termelő földtulajdonosok mentesülhessenek a megfizetése alól, akik ott vállalkozókként végzik ezt a tevékenységet. (Ez nem jelent minden termelőt: az őstermelők közül például csak az minősül vállalkozónak, aki 600 ezer forintos éves jövedelmet bevall).

A földadót alkalmazó önkormányzatok többsége egyébként az időseket általában, illetve sokszor a helyben élőket vagy a kisebb gazdaságok tulajdonosait mentesítik a teher megfizetése alól, amelynek általános mértéke hektáronként 5–10 ezer forint vagy aranykoronánként 2–400 forint. A termőföld mellett az első időkben a magas építményekre (adótornyokra), valamint a gépjárműadóval nem terhelt járművekre, vagyis a traktorokra kivetett terhek voltak népszerűbbek, azóta azonban új ötletekkel is előálltak a képviselők. Balatonhenyén a gondozatlan külterületi földek után szednek pénzt, míg Maglód félmilliót kér minden egyes új építésű lakás után – derül ki a Világgazdaságból.

agorinform.com