Megdöbbenve olvastuk a www.tudatosvasarlo.hu weboldalán egy 2019 szeptemberében ezzel a címmel megjelent cikket: „Tehén- vagy növényi tej: melyikkel ártunk kevesebbet a Földnek?”, mely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. Mint kiderült ez a cikk nem az első, a Tej Terméktanács évek óta küzd a hasonló anyagok megjelenése ellen.

fotó: pixabay.com

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a növényi alapú termékeket italoknak szükséges nevezni, hiszen a tej az emlősállatok (jelen esetben szarvasmarha, kecske, juh) tejmirigyének szekrétuma, amely eredendően ugyan az utódok táplálását szolgálja, de több ezer éve már az ember fontos élelme is.

A növényi italok darálással, majd víz, vitaminok, ásványi- és egyéb anyagok hozzáadásával készülnek.

A kellemetlen ízek elnyomását segíti a hozzáadott cukor, kakaó vagy vaníliaaroma, a mesterséges sűrítőanyagokkal, stabilizátorokkal pedig a vizes hatást próbálják elfedni.

Nem lehet alternatívája a növényi ital az állati eredetű tejnek, hiszen a tej önmagában tartalmazza azokat az összetevőket, melyek az egészséges fejlődéshez, táplálkozáshoz nélkülözhetetlenek.

Ezek a növényi italokban csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nincsenek meg (pl. fehérje, esszenciális aminosavak), netán hozzáadott formában jelennek csak meg (kalcium, vitaminok, főként B12-vitamin).

Számos kutatás alátámasztott a, hogy a tej olyan komplex ásványianyag- és vitaminforrás a szervezet számára, amelynek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel abban az esetben, ha valaki csökkenteni szeretné a tejtermékek fogyasztását. A tehéntej hozzájárul az egészséges csontrendszer kialakulásához és megőrzéséhez, az immunrendszer megerősítéséhez.

A tejben jelenlévő kalcium 90%-ban fel tud szívódni, illetve a kalcium és a foszfor aránya a szervezet számára optimális (50-70%-kal több kalciumot tartalmaz, mint foszfort). A hazai és a nemzetközi táplálkozási ajánlások napi fél liter tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják.

BROKKOLIBÓL KÖRÜLBELÜL 1 KG-OT KELLENE ELFOGYASZTANI NAPONTA AHHOZ, HOGY A SZÜKSÉGES KALCIUMMENNYISÉGET FEDEZZÜK.

A Tej Terméktanács nagy erőkkel próbálja az ágazat érdekeit képviselni, valamint hasznos információkkal ellátni a közmédia szereplőit. 2017–2019 között több tucat alkalommal kértek helyesbítést a megtévesztő cikkek miatt , nagyságrendileg minden másodiknál javított ák csak az anyagokat.

A szakmaközi szervezet iskolai edukációs programjával 15 ezer gyermeket szeretne elérni a tanév során, animációs reklámspot formájában népszerűsítik a hazai tej és tejtermékek fogyasztását, valamint sajtóközleményekben, PR-cikkekkel próbálják felhívni a lakosság figyelmét a tej egészségmegőrző és környezetbarát mivoltára.

A RIZS-, A KÓKUSZ- ÉS A MANDULAITAL NEM ALKALMAS A TEJ HELYETTESÍTÉSÉRE, MERT NEM TARTALMAZZÁK AZOKAT A SZÉNHIDRÁTOKAT, ZSÍROKAT ÉS FEHÉRJÉKET, MELYEKRE A SZERVEZETNEK SZÜKSÉGE VAN. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A TEJ MELLETT

Egy tudományos szaklapban (Journal of Food Science and Technology) megjelent cikkben négy népszerű növényi (szója-, rizs-, mandula- és kókusz-) italt vizsgáltak meg, és hasonlították össze őket a tehéntejjel.

Az eredmények szerint a rizs-, a kókusz-, és a mandulaital nem alkalmas a tej helyettesítésére, mert nem tartalmazzák azokat a szénhidrátokat, zsírokat és fehérjéket, melyekre a szervezetnek szüksége van.

A szójaital áll a legközelebb a tejhez, de még az sem tartalmazza az összetevőket olyan formában, összetételben és arányban, mint a tej. A tápanyagok egyensúlya és hasznosulása szempontjából továbbra is a tehéntej a legjobb választás.

Sokan a laktózérzékenységük miatt választják a növényi italokat a tej helyett , pedig szinte minden tej és tejtermék laktózmentes változata is megtalálható már, így az érintetteknek sem kell lemondaniuk a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag tejtermékekről.

EGY LITER NÖVÉNYI ITALNAK CSUPÁN 2 SZÁZALÉKA MANDULA, A TÖBBI VÍZ, ÁLLOMÁNYJAVÍTÓ ÉS AROMA.

A növényi italokat 600-800 Ft/literes áron kínálják eladásra. Eközben a valódi tehéntej literenként jelenleg akár már 160 Ft-tól is kapható, melyet szigorú hazai állatjóléti előírások betartásával, komoly hatósági kontroll mellett termelnek meg, a világon egyik legalacsonyabb CO2 kibocsátás mellett – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Köztudottan kiváló minőségűek a magyar tej és tejtermékek, mégis nagyjából 12.000 kamionnyi import érkezik évente hazánkba. Ezt a mennyiséget a magyar tejfeldolgozóktól is megvásárolhatnánk, azzal csökkenne a szállítás során termelődött szén-dioxid-kibocsátás.

Tudatos vásárlói döntéssel tehetünk a környezetünkért is, valamint kiváló minőségű, magyar terméket vihetünk haza.

A FAO SZERINT 2005–2015 KÖZÖTT A TEJÁGAZAT KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSA 18, A VILÁG TEJTERMELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYA 11, A TEJTERMELÉS MENYNYISÉGE 30, MÍG AZ ÁTLAGOS TEJHOZAM 15%-OT NÖVEKEDETT.

A tejtermelés hatékonyságának növekedése nélkül a károsanyag-kibocsátás nem 18, hanem 38%-ot növekedett volna. Vagyis 1 kg tejre vetítve 11%-ot csökkent. 2006-ban megjelent egy tanulmány az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) részéről, amely szerint a globális állattenyésztés többet árt a környezetnek, mint az összes szállítási mód együttesen.

Ez egy hamis állítás volt, amit azóta be is ismertek, csak sajnos már későn. Szélsebesen terjedt a téves információ, ezzel hatalmas port kavart a különböző állattenyésztési ágazatok kárára.

A tanulmányban megállapították, a közlekedésből származó közvetlen károsanyag-kibocsátás a teljes emberi tevékenységnek 14%-a, míg az állattenyésztés a globális életciklus alapján számítva ennek 14,5%-a.

Ha csak a közvetlen kibocsátást vették volna figyelembe, akkor az állattenyésztés csupán 5%-ért felelős a teljes emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátásból, ami közel harmada a közlekedés okozta károsanyagoknak.

Ha a közlekedés tárgykörébe nézték volna meg a globális életciklus által adott értéket, akkor jóval magasabb arányszámot, feltehetően a közvetlen kibocsátás 1,5-szeresét, vagyis 21% körüli értéket kaptak volna. Tehát a vizsgálati metodika helytelen volt – hívja fel a tudomány figyelmét Dr. Frank Mitloechner, a California Egyetem (UCD) professzora.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu