Nem terjed ki a MOL-MOHU által elnyert koncesszió hatálya a keletkező állati melléktermékekre

 

2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.

 

Az új szabályozás azonban nem érinti a nagylétszámú állattartó telepek, a vágóhidak, az élelmiszer-előállítók, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek esetében az állati melléktermékek – azaz a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok – kezelését, az ugyanis nem része a koncessziónak.

 

Ezen létesítményeknek a hazai jogszabályok alapján szerződéssel kell rendelkezniük a tevékenységük során képződött, trágyától eltérő állati eredetű melléktermékek (köztük a 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősülő élelmiszerhulladékok) elszállítása, valamint ártalmatlanítása érdekében. Ehhez állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval és engedélyezett létesítménnyel kell együttműködniük.

 

Az egyes üzemeltetők (pl. vendéglátóipari egységek) az erre kiadott engedély alapján továbbra is átadhatják a 2. vagy 3. kategóriájú állati mellékterméket (pl. élelmiszerhulladékot) az állatkerti állatok vagy a kedvtelésből tartott állatok (pl. engedélyezett kutyamenhely) részére – írja a Nébih

 

Mi számít állati eredetű mellékterméknek?

Az állati eredetű melléktermékek nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok. Ezek egyaránt kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik vagy használják fel biztonságos módon.

 

Az állati melléktermékek közé tartoznak – többek között – az alábbiak:

Az emberi fogyasztásra levágott állatok minden olyan része, amely nem ehető vagy nem élelmiszerként kerül forgalomba, például: bőr, csontok, szarv, paták, vér, zsír és belsőségek

Állattartó gazdaságban elhullott állatok és kedvtelésből tartott állatok teste

Az állatok által termelt anyagok, például: trágya, tojáshéj, toll, gyapjú, méhviasz

Gazdálkodó szervezeteknél keletkezett, korábbi állati eredetű élelmiszerek, mint például: tej, tojás és hús, amelyek valamilyen okból (kereskedelmi, minőségi, termelési hibák stb.) nem alkalmasak emberi fogyasztásra.

További információk a témában: https://portal.nebih.gov.hu/allati-mellektermek/

 

Mellékterméknek számít az emberi fogyasztásra levágott állatok minden olyan része, amely nem ehető vagy nem élelmiszerként kerül forgalomba, például: bőr, csontok, szarv, paták, vér, zsír és belsősége 

 

A köz- és állategészségügyi kockázatok elkerülése érdekében az állati eredetű melléktermékeket a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok szerint biztonságos, engedélyezett üzemeltetők által, az állategészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelelő módon kell összegyűjteni, elszállítani, feldolgozni és ártalmatlanítani.

 

A fentiek kapcsán az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által engedélyezett szállítók és üzemeltetők részére kell átadniuk a keletkező állati melléktermékeket, tekintettel arra, hogy azokra a koncesszió hatálya nem terjed ki – írja a Nébih

 

Kérdés esetén a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága az allatimellektermek@nebih.gov.hu címen várja a megkereséseket.

 

Kapcsolódó  jogszabályok:

•    1069/2009/EK rendelet

•    142/2011/EU rendelet

•    45/2012. (V. 8.) VM rendelet

 

forrás: agroinform.hu