Például egy tetemes kupac kiváló szaporodó hely a rágcsálók számára, amik számos fertőző betegséget hordozhatnak.

 

Az elszáradt örökzöldek gallyai, levelei fokozottan tűzveszélyesek, ezért kihelyezésük nemcsak a természetes élőhelyekre és annak élővilágára jelentenek veszélyt, de a közvetlen környezetben található települések lakóira is.

 

A nagyobb méretű kupacoknál a végbemenő lebomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek, ami legfőképpen nyáron fokozottan veszélyes.

 

Mindezek mellett az örökzöld tájidegen növények megváltoztatják a talaj kémhatását, ezáltal romolhat a talaj minősége, csökken a humusztartalma, és a lágyszárúak sem tudnak alatta megtelepedni.

 

A zöldhulladék-kupacok gátolják az erdő felújulását is, alattuk semmiféle növény nem tud életben maradni, vagyis az ilyen halmok alatt sérül az őshonos vegetáció.

Továbbá a zöldhulladékban számos nem kívánatos invazív faj gyökere, gumómaradványa is bennmaradhat, ezáltal az erdőben elszaporodhatnak, és idővel akár kiszoríthatják az őshonos fajokat is, megváltoztatva ezzel a terület biodiverzitását.

 

Ezért más módszert kell alkalmazni a zöldhulladék eltüntetésére.

 

Ennek egyik lehetősége a komposztálás. Gyümölcsök, zöldségek maradványait, száraz leveleket, vágott virágot, levágott füvet, lemetszett gallyat stb. is komposztálhatunk a kertünkben kialakított komposztálóban.

 

Másik megoldás a településünk zöldhulladék-programjához való csatlakozás. Ezt a programot már számos település támogatja a környezetvédelmi szemlélet terjedésével.

De az is megoldás lehet, hogy elszállíttatjuk a kijelölt helyre zöldhulladékunkat, még ha nem is ez a legkörnyezettudatosabb megoldás. Az erre a célra gyártott zsákokban, gyűjtőedényekben összegyűjtjük a zöldhulladékot, amit aztán a településeken begyűjtenek, majd lerakják az arra kijelölt lerakóhelyen. Az elszállított lomb, fa- és bokornyesedék, fű, gyom ipari komposztálás után újra visszakerül a természetes körforgásba. De ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a zsákba kizárólag zöldhulladék kerüljön!

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu