Nincs jövő erdő nélkül - közeleg az Erdők Világnapja 2021.
Azért ez az idei téma, mert 2021-ben indul az ökoszisztémák helyreállításának évtizede, melyet az ENSZ Közgyűlése hirdetett meg azzal a céllal, hogy nemzetközi összefogásra buzdítson a további pusztulás megelőzése és visszafordítása céljából, ezzel is segítve a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési célok elérését.

Nem kis feladatról van szó, mert mára a vizi és szárazföldi ökoszisztémák jelentős része károsodott. Az IPBES 2019-es jelentése szerint a földterületek 75%-a degradálódott, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, 2050-re ez az érték 95%-ra emelkedne. A degradáció már ma is 3.2 milliárd embert érint és a további növekedés százmilliókat kényszerítene otthonuk elhagyására és soha nem látott katasztrófákhoz vezetne.
Amíg a tengeri ökoszisztémák esetén a degradáció fő oka a túlhasználat, addig a szárazföldön és az édesvizi élőhelyeken a földhasználat változása okozta a legnagyobb károkat az elmúlt 50 évben. Erdők esetében ezt elsősorban a mezőgazdasági területek növekedése testesíti meg, jelentős szerepet játszva abban, hogy még az elmúlt tíz évben is, a csökkenés ütemének jelentős lassulása mellett, évi 4.7 millió hektár erdő (Magyarország összes erdejének 2,5-szerese) tűnt el évente a Föld felszínéről.
Van tehát min változtatni és van honnan felépülni, mert a jelenlegi helyzetben már nem elég a degradáció megállítása, a káros folyamatokat vissza kell fordítani, amíg még lehet. Az erdők szerepéről és hasznáról addig kell beszélnünk, amíg mindenki számára világos nem lesz, hogy 7,2 milliárd emberrel a Földön minden, a természettel kapcsolatos döntés egyúttal döntés a jövőről. Az Erdők Világnapja pedig ünnepi alkalom arra, hogy elmondhassuk mindenkinek, miért nincs jövő erdő nélkül. Éljünk vele!
Ehhez kíván támogatást nyújtani a FAO honlapja.
Szerző: Csóka Péter
Fotó és film: FAO
Forrás: OEE
Észrevétel:
Ha szabad megjegyezni, Európában, ezen belül Magyarországon azért nem így áll a helyzet. A FAO földünk összes erdejével foglalkozik, s e téren valóban vannak különböző problémák, így degradáció, káros folyamatok, pusztítás, a vízi és szárazföldi ökoszisztémák jelentős része károsodott, s tudjuk: szárazföldön és az édesvízi élőhelyeken a földhasználat változása okozta a legnagyobb károkat az elmúlt 50 évben.
Az ezzel kapcsolatban Magyarországon és általában az Európában megjelenő híradásban azért nagyon fontos megemlíteni, hogy mindez nem igaz Európában, ahol e folyamatok ellenkezője az igaz, az immár több mint egy évszázada érvényes tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási előírások (jogszabályok) és gyakorlat által.
Erről részletesen olvashatunk sok adattal itt: Európa erdeje egyre több, itt pedig közérthetőbben is elmagyarázzák ugyanezt: Európai Erdők állapota 2020 jelentés. A világ más részein pedig pl.: A globális erdőirtások legfőbb oka a marhatenyésztés. Tovább keresgélve persze a téma szakirodalma óriási Európára, annak országaira és föld más vidékeire vonatkozóan is.
Észrevétel: Mőcsényi Miklós
Kapcsolódó:
FAO fotópályázat az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából
FAO fotópályázat: Ünnepeljen egy fát, amely jobbá teszi közérzetét! A fotópályázat beküldési határideje: 2021. március 12. (FATÁJ 2021. 02. 16.)
www.fataj.hu
Kapcsolódó cikkek
Az erdő igazi tanítómester
Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

