– Milyen szerepet töltenek be életünkben ma hazai erdeink?

– Fokozottan értékesek ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból, nélkülözhetetlen szerepük van személyes életünkben, rekreációs funkciót is betöltenek, és turisztikai vonzerővel bírnak. Olyan életközösségek, amelyek megőrzik az élet változatosságát, az állatok és a növények sokféleségét. Mind-emellett az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat nyújt a klímaváltozásra. A magyar erdők évente négy-öt millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami jelenleg a hazai kibocsátás hét-nyolc százaléka. Ez a szénmegkötő kapacitás jelentősen bővülhet új erdőterületek létrehozásával, ezért a kormányzat célul tűzte ki az ország fával borított területeinek növelését. Nemzetünk erdeiért, az erdőterületek növeléséért ugyanis felelősséggel tartozunk.

– Mely területek alkalmasak erdőtelepítésre?

– Az erdőtelepítések a mezőgazdaságilag gyengén hasznosítható területeken valósulnak meg, így a mezőgazdaság termelési potenciálját nem veszélyeztetik, sőt kedvező hatásaik miatt – például a termőtalaj védelme, a mikroklíma kiegyenlítése, párologtatás, az időjárási szél- sőségek hatásainak mérséklése – a mezőgazdasági termelés fenntartását segítik. Az erdőtelepítésre alkalmas területek legnagyobb része magántulajdonban van, ezért a kormány ösztönző támogatáspolitikát folytat: a Vidékfejlesztési Program 2019-es módosításának középpontjában az erdőtelepítések támogatási rendszerének átalakítása áll. A most elfogadott módosítás értelmében az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően nyolcvan–százharminc százalékkal több forrást vehetnek igénybe.

– Milyen típusú támogatások vehetők igénybe erre a célra?

– A Vidékfejlesztési Program tizenkét darab pályázati felhívása érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. Összesen az új éves fejlesztési keret szerint ez több mint százhatmilliárd forintos támogatást jelent. A nyitott felhívások között található például az erdők telepítését célzó támogatás is.

– Hogyan alakulnak a telepítési költségek a különböző fafajták tekintetében?

– Piaci viszonyokhoz igazodva minden célállomány esetében emelkedtek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai, a környezeti változásokhoz igazodva. A telepítési költségek támogatását átlagosan közel húsz százalékkal megemelte a tárca, a fenti módosítások eredményeként például a tölgyesek létesítésének hektáronkénti támogatása 2,6 millió forintról közel ötmillió forintra nő. Az egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása összesen hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra, azaz több mint a duplájára nő. Hektáronként 2800 euróval támogatjuk ritka elegyfafajok ültetését az új erdőterületekre, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők szülessenek. További fontos változás, hogy a jövedelempótló támogatás összegét az eddig hektáronkénti 172 euróról 432 euróra, igénybevételének időtartamát minden fafaj esetében egységesen tizenkét évre emeltük. Vagyis nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően négy-hét évvel hosszabb ideig igénybe vehetik azt.

– A minisztérium milyen szerepet tölt be ebben a folyamatban?

– Alapvetően két egymással összefüggő feladatunk van, az erdőtelepítések ösztönzése és a meglévő erdőterület megőrzése. Az ország legnagyobb széntároló kapacitását a kétmillió hektár meglévő magyar erdő jelenti. Ezt a széntároló kapacitást fenn kell tartani, nem szabad hagyni a csökkenését, ezért szakszerű erdőgazdálkodással segíteni kell az erdők alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Ennek érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program idei módosítása mellett 2021. december 31-ig meghosszabbította az erdők szerkezetének átalakítására szóló pályázati lehetőséget, és további hárommilliárd forinttal emeli a keretet.