Gyakorlatilag hónapok óta stagnál a foglalkoztatottság,szeptemberben 4 millió 708 ezren, októberben pedig 4 millió 705 ezren dolgoztak. Ugyanakkor a január és november közötti 11 hónapban a foglalkoztatottak létszáma 26 ezer fővel több, 4 millió 713 ezer volt.

 

A 15–64 évesek közül 4 millió 597 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 163 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett. 

 

Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta

A KSH közleményéből az is kiderül, hogy a munkanélküliek száma 2022 novemberében 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.

 

Mindez azt jelenti, hogy októberhez és az előző év azonos időszakához képest 8 ezer fővel nőtt állástalanok száma.

 

2021 novemberében, tehát egy évvel korábban 179 ezer munkanélkülit tartott nyilván a statisztikai hivatal, ez akkor 3,7 százalékos aránynak felelt meg.

 

A január és november közötti időszak alatt átlagosan a 15–74 éves munkanélküliek száma 7 ezer fővel, 184 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

 

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására – amelyek falnak vezették az európai növekedést, konjunktúrát – a kormány már több mint 2 ezer milliárd forintos védvonalat dolgozott ki – mutatott rá közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ennek keretében a kormány többek közt kamatstopot vezetett be a kkv-k számára, célzott támogatást nyújt az energiaintenzív kkv-knak és rendkívül kedvező kamatozású hiteleket biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül.

 

A szaktárca szerint, a napvilágot látott adatok tehát rávilágítanak, hogy Magyarországon aki akar, az tud is dolgozni. Kiemelték, hogy nemcsak elhelyezkedni lehetséges a hazai munkaerőpiacon, hanem meg is éri dolgozni, hiszen 2010 óta az átlagbér már 2,5-szeresére emelkedett és meghaladja az 510 ezer forintot, a minimálbér pedig magasabb, mint a szocialista kormányok alatt az átlagbér volt.

 

forrás: vg.hu