Nyári hőség: kihívásokkal teli időszak az állattenyésztőknek
2024. július 17. 13:32
Az elmúlt napok forró időjárása próbára tesz embert és jószágot egyaránt. Egy ideje már nem a téli hideg, hanem a nyári kánikula okoz jóval több kiadást és hoz sajnos kevesebb bevételt az állattenyésztőknek.
Az OMSZ adatai szerint Magyarországon a nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt, és jóval több a hőségnapok – amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti – és a forró napok száma, amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 fokot. 120 év alatt több mint két héttel nőtt a hőségnapok száma és nőtt a trópusi éjszakáké is, amikor egész este nem csökken a hőmérséklet 20 fok alá. A hűtést igénylő napok száma ezzel párhozamosan 2,5 szeresére nőtt. A legnagyobb mértékben az augusztus havi adatokban mértek emelkedést. 1901 óta a tíz legmelegebb nyárból nyolc az elmúlt 20 évben, kettő a 90-es években volt.
Azon kívül, hogy 30 Celsius fok felett már érezhetően (10-15 százalékkal) csökken az állatok étvágya, termelése, termékenyülése, az istállók, fejőházak és az irodák hűtése, az árnyékolás, párásítás jelentős többlet kiadást, újabb és újabb beruházást követel.
Ehhez kapcsolódóan szeretném felívni a figyelmet, hogy július 12-én tették közzé a kis és nagy ÁTK (telepkorszerűsítési) felhívásait. A kisebb beruházások támogatására kiírt kis ÁTK-ra 2024. szeptember 17. és 2025. április 14. között, a nagy ÁTK-ra pedig 2024. október 15. és 2025. június 2. között lehet pályázatot beadni.
A kis ÁTK-ra lehet majd építéssel nem járó eszközbeszerzésre is jelentkezni. A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre, a nagy ÁTK esetén pedig 36 hónap. Fontos újítás a biztosítékmentes előlegfinanszírozás. Így akár a támogatás 25 százalékát (legfeljebb 50 millió forintig) előlegként lehet igényelni nulla százalék kamattal! A támogatás intenzitás célterülettől függően 50-80 százalék.
Az állatvédelmi szempontok betartására ilyen szélsőséges időben a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ezek közül a legfontosabb, az állatok ellátása friss ivóvízzel. Arra kiemelten kell figyelni, hogy legyen számukra árnyékos pihenő, a legeltetett állatoknak pedig delelő.
Az istállókban a hűtés, a szellőztetés, a légcsere és párásítás technológiája egyre kifinomultabb, de ugyanakkor bonyolultabb és karbantartás igényes rendszerekkel valósul meg. Kánikulában egy áramkimaradás vagy műszaki meghibásodás igen jelentős károkat tud okozni. Ha minimalizáljuk ezeket a kockázatokat, az nem kidobott pénz!
Ne szállítsunk állatokat kánikulában napközben pár óránál hosszabb ideig! A török élőmarha és juh export le van tiltva ilyen időben, de a Nébih arra kéri a hatósági állatorvosokat és gazdákat, hogy minden külföldi és belföldi állatszállítást hajnalban vagy éjszaka végezzenek, hogy elkerüljük a szállítótér túlmelegedését!
A kánikulák egyre jobban részei az életünknek. Az az állattenyésztő jár el helyesen és az jár jobban, aki ehhez minél inkább megpróbál alkalmazkodni és állatainak a lehető legjobb (legelviselhetőbb) körülményeket tudja biztosítani.
forrás: agrotrend,hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége
Kapcsolódó cikkek
Sokkoló a helyzet: aszálytérkép 2024 – friss hírek az aszályról
2024. augusztus 15. 16:19
Szinte az egész ország területén pusztít az aszály.
A talaj felső fél méteres rétege csak északkeleten és délnyugaton tartalmaz helyenként kielégítő mennyiségű nedvességet, hazánk túlnyomó részén rendkívül száraz. A fél méternél, különösen az egy méternél mélyebb talajrétegben vannak még nedvességtartalékok, de ez is egyre kevesebb – írja a HungaroMet.
Agrárdigitalizáció Magyarországon? Te hány pontra értékelnéd?
2024. február 07. 15:07
Te hány pontra értékelnéd, hogy áll ma Magyarországon az agrárdigitalizáció? Ez volt az alapkérdés a PREGA keddi, 0. napján.
Az ominózus kérdést (amely egészen pontosan úgy szólt, hogy a technológiai feltételekhez képest hogy élnek a magyar gazdák az adatok kínálta lehetőségekkel úgy a cégirányítás, mint a döntéshozatal szintjén) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője, a beszélgetés moderátora tette fel a résztvevőknek, Győrffy Balázs elnöknek (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Harsányi Endre rektorhelyettesnek (Debreceni Egyetem), Harsányi Zsolt ügyvezető-tulajdonosnak (Axiál Kft.) és Szabó Levente projektigazgatónak (4iG Nyrt.), akik véleményüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán terjedő pontszámmal fejezhették ki. Mi tagadás, meglepő és elgondolkodtató értékelések születtek.
