Nyírségi arany magról
2023. március 27. 13:03
Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ezen a területén meghatározó a Nyírség aranyaként ismert akác térfoglalása. A fafajból készült termékek igen keresettek úgy a hazai, mint a nyugat-európai piacokon. Ugyancsak nagy az igény a Baktalórántházi Erdőben termett akácmag iránt is.
A csaknem 150 hektár törzskönyvezett magtermelő akácállomány alól gyűjtött mag fedezi az erdőgazdaság saját csemeteigényét, emellett az ország csemetekerti szükségletének mintegy felét.
Az akácmag gyűjtése az 1960-as években kezdődött a környéken, az Erdészeti Tudományos Intézet kezdeményezésére. Azért itt, mert a Nyírségben volt a legnagyobb mennyiségű akác, és ez az erdészet fogadókészséget mutatott a kísérletezésre. Egy idő után kialakult az úgynevezett alomrostálásos módszer, ami azóta általánosan elterjedt az országban. Alkalmazására az erdőtörvény is lehetőséget ad.
Akácmagot csak az előzetes engedélyeztetési eljárás után kijelölt állományokból lehet begyűjteni, és magát a folyamatot is előre be kell jelenteni.
Nem az egyéves magok begyűjtéséről van szó, hanem a felnyílt hüvelytermésekből kipotyogott több, akár 8-10 év alatt felhalmozódott magokat nyerik ki. Előtte azonban feltakarítják az almot, kiviszik a területről, majd 5-8 évet várnak, hogy a feltalajban megfelelő mennyiségű akácmag gyűljön össze.
A gyűjtés időszaka jellemzően a nyár. A kiválasztott terület egy köbdeciméteres részén mintát vesznek az erdészek, megszámolják a magokat, és ahol 150 feletti az eredmény, ott már érdemes gyűjteni. A munka során a feltalajt 10-15 centiméteres vastagságban „felkupacolják”, majd a kupacokat kézi hajtású, duplafalú rostába töltik, azzal különválasztják a homokot, illetve a humuszban gazdag, maggal terhelt anyagot. Azt követően egy mezőgazdasági szelelőrostával átfúvatják, így már 70-80 százalékos tisztaságú akácmagot tudnak kinyerni. A begyűjtött akácmag a magtároló padlásra kerül, ahol gyűjtési helyenként elkülönítve, felcímkézve tárolják. Fontos, hogy a tárolóhely száraz legyen, különben az akácmag megpenészedhet, és ez jelentősen rontja a csírázást. A víz mellett azonban a készletet védeni kell a rágcsálóktól is. A magot szikkadás után többször átengedik a szelelőrostán, az eredmény pedig szinte 100 százalékos tisztaságú akácmag.
A feldolgozás általában januárban-februárban kezdődik. A Baktalórántházi Erdészetnél évente 3-6 tonna vetésre előkészített akácmagot termelnek az úgynevezett maghéjsebzés módszerét alkalmazva.
Ennek során a magot durva csiszolóvászonnal kibélelt betonkeverőkben eltérő ideig koptatják, majd kis csészékbe helyezve ellenőrzik az eredményt. Megnézik, hogy mennyi életképes csíra fejlődik néhány nap alatt, ez alapján eldől, hány perces koptatás kell ahhoz, hogy a kívánt csírázási képességű magot megkapják. Azt utána porcsávázzák, ezzel védik a csírázáskor fellépő gombakárosítók ellen.
Az akác nagyon nehezen csírázik, ám sokáig, akár 15-20 évig sem csökken a magok csíraképessége.
Az akácmagot a megrendelői igények szerint csomagolják. A tételeket akár személyesen is át lehet venni, de jellemzőbb a postai vagy vasúti szállítás. Elsősorban a térségben élők a legnagyobb felvásárlók, de országszerte rendelnek az állami és magán-erdőgazdálkodók is. Alkalmanként kis tételben külföldre is jut a nyírségi akác magjából, érkezett már szállítmány Kanadába, Dél-Koreába és Kínába, az export azonban inkább csak a szakmai kapcsolatok erősítését szolgálja.
Vereb István
NYÍRERDŐ Zrt.
Forrás: A Mi Erdőnk
Kapcsolódó cikkek
Őszre megjelennek a mezőgazdasági összeírás friss adatai
2023. augusztus 04. 14:57
Mennyit fejlődött az öntözés, a gépesítés, és milyen változások történtek a földhasználatban? Valóban elöregedésre van ítélve a hazai gazdatársadalom? – Többek között erre keresi a választ a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most lezárult mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, az Agrárium 2023. Az adatgyűjtés online szakaszában a kijelölt gazdaságok 26 százaléka vett részt, míg összességében a megkérdezettek 99 százaléka tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. A Hivatal köszöni az adatszolgáltatóknak a részvételt és az összeíróknak az együttműködést. A KSH szeptemberben kezdi meg az összeírás előzetes eredményeinek ismertetését.
Ebből a magyar építőanyagból épülnek az ausztrál házak
2023. február 14. 13:19
A hazai faipar jelentős múltra tekint vissza, a jelen viszont már kevésbé fényes. Vannak azonban pozitív kivételek, a vásárosnaményi Swiss Krono gyár 35 éve sikeresen működik, évente körülbelül 380 ezer köbméter OSB lapot gyárt, amellyel a régió meghatározó szereplője. Az építőipar visszaesése és a drasztikusan megemelkedett energiaárak a vállalatot sem kímélik, de két, összesen 62 millió euró értékű beruházással inkább előremenekülnek, és 40 százalékkal növelik a kapacitásaikat, ráadásul új, innovatív termékkört is fejlesztenek. A Pénzcentrum Szabadné Kázmér Orsolyát, a Swiss Krono vásárosnaményi gyárának igazgatóját kérdezte a hazai faipar helyzetéről, a munkaerőpiaci kihívásokról és a gyár üzleti stratégiájáról.
