Zsigó Róbert kiemelte: 2016-ban elindult a ,,Maradék nélkül" című élelmiszer-pazarlás elleni program, amihez a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is csatlakozott. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás. A program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 8 százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszer-hulladéka.

Zsigó Róbert ismertette: a becslések szerint az unió 28 tagállamában évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek értéke eléri a 143 milliárd eurót. Magyarországon 1,8 millió tonna az élelmiszer-hulladék évente, ennek egyharmada a háztartásokban termelődik. Egy főre vetítve egy magyar háztartás évente 68 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel a NÉBIH felmérése alapján, ennek a fele megmenthető lenne több odafigyeléssel. Az államtitkár kitért arra: a program kiemelt figyelmet szentel az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására is a hulladékok mérséklésében: a kampány 4 munkacsoportot működtet, szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira próbálnak megoldásokat találni. Iskolások számára is kidolgoztak egy ismeretterjesztő anyagot, ezzel szeretnék növelni a korosztály tudatosságát.

Magyarország első alkalommal csatlakozott a LIFE konferenciaprogramjához, amelyen 14 ország 120 képviselője van jelen. A tanácskozáson a hazai és a külföldi szakemberek a vendéglátás-közétkeztetés, a kereskedelem, az élelmiszeripar és a háztartások élelmiszer-pazarlásának visszaszorításával kapcsolatos kihívásokat vitatják meg.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta: a budapesti konferencián négy programot mutattak be az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Hozzátette: az ENSZ egyik fenntarthatósági célkitűzése értelmében az élelmiszer-pazarlást a felére kell csökkenteni a következő 12 évben, 2030-ig. Ennek érdekében sürgős intézkedésekre van szükség. Az EU aktív a témában, az Európai Parlament és a Tanács májusban felülvizsgálta a vonatkozó irányelveket, és a tagállamoknak 2019 márciusáig az élelmiszer-pazarlás csökkentésére nemzeti tervet kell készíteniük, és arról évente jelenteniük kell. Kitért arra, hogy egy tanulmány szerint a magyarok 60 százaléka nem ismeri az élelmiszerek minőségmegőrzési idejére vonatkozó jelöléseket, ezen javítani kell.