Olyan adatot közöltek a magyar egészségügyről, hogy kétszer meg kell nézni, igaz-e
2024. augusztus 08. 15:42
Friss statisztikai adatok szerint százezer lakosra 17 frissen végzett orvos jut, ezzel az adattal a mezőny első harmadában szereplünk.
Nem áll rosszul Magyarország abban az uniós összehasonlításban, amely a frissen végzett orvosok számát mutatja, derül ki az Eurostat friss statisztikájából. Huszonhat tagállam közül a kilencedik helyen állunk.
Százezer lakosra 2022-ben közel 17 frissen végzett orvos jutott Magyarországon, ápolóként pedig 14-en végeztek. A legtöbb orvost Bulgária képzi (30 fő), az ápolóknál viszont messze Hollandia az első (62 fő), idézi a G7, az Eurostat adatait.
Az unió keleti államaira jellemző, hogy sok orvost képeznek, az ápolóknál viszont épp fordított a helyzet. Ennek talán az lehet a fő oka, hogy a kelet-európai országokban az ápolói és az orvosi pálya között nagyobb az egzisztenciális szakadék, illetve keleten az orvosi szakokon is inkább jellemző, hogy vannak államilag teljes mértékben finanszírozott helyek.
Magyarországon az államilag finanszírozott felsőoktatási képzéseknél a hallgatóknak nyilatkozatot kell tenniük, amelyben vállalják, hogy a végzés utáni 20 évben legalább annyi időt dolgoznak Magyarországon, mint amennyi ideig állami finanszírozásban tanultak. Ha ez nem teljesül, akkor a képzési díjat utólag ki kell fizetni. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a képzés díja jelenleg félévente 1,35 millió forint.
Befolyásolja a statisztikát, hogy önköltséges alapon sok külföldi diák végez a magyar orvosi szakokon, ők pedig nem Magyarországon állnak munkába.
forrás: economx.hu
Kapcsolódó cikkek
Újabb pályázatot nyert el a Természetvédelem határok nélkül műsor
2024. április 10. 14:11
A határon átnyúló Duna-Tisza közi táj természetvédelmi és környezetvédelmi tevékenységének bemutatására és népszerűsítésére közösen nyert el újabb pályázatot a Kecskeméti Televízió és a Szabadkai Pannon Tv.
Pásztorok és hangszereik
2023. április 21. 12:36
A hazai pásztortársadalom zenéje mindig a magyar népzene szerves részét képezte, és zenei világa a 20. századig szinte érintetlen maradt.
A pásztorok nemcsak az időt múlatták hangszereikkel és hangkeltő eszközeikkel, hanem egyrészt gyakorlati jelentőségük volt a legeltetéses állattartásban, másrészt a zene által – és, természetesen, egyéb népművészeti kincsek megalkotásával - olyan gondolatokat is ki tudtak fejezni, amiket szavakkal nehéz lett volna megfogalmazni.
