Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos bért regisztráló megyék között egyre csak mélyült a bérszakadék. A legfrissebb, tavalyi évre vonatkozó adatok bár kedvező irányú folyamatról árulkodnak, az örömnek még nem feltétlenül van itt a helye. A javulás ugyanis könnyen köszönhető pusztán a statisztika sajátosságainak, mint érdemi előrelépésnek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly országos viszonylatban nettó 204 712 forint volt az átlagos fizetés. A legmagasabb érték változatlanul a fővároshoz köthető, itt havonta nettó 250 599 forintot vihettek haza a dolgozók, ellenben a legrosszabbul keresők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 137 747 forintból kellett megoldani a mindennapokat. A különbség 82 százalék, vagyis ennyivel több pénzből élhettek a budapesti dolgozók a keleti megyében élőknél, ami tetemes differencia. Igaz, előző évhez képest mutatkozik némi javulás hiszen 2016-ban még egy hajszállal 90 százalék fölé kúszott ez az arány.

A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a Szabolcs megyei nettó egy év alatt az egyik legnagyobb mértékben, 16,3 százalékkal emelkedett, miközben a fővárosban "csak" 10,9 százalékos volt a növekedés. Ebből gondolhatnánk akár azt is, hogy a keleti megyében elkezdődött a bérel felzárkózásának folyamata, ám korai lenne még ennek örülni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Szabolcs megye munkaerőpiaci szempontból nem nevezhető egészségesnek, bőven az átlagos feletti a munkanélküliség még úgy is, hogy kevés piaci álláslehetősé miatt meglehetősen nagy szerepe van a közfoglalkoztatásnak. Több tízezerre tehető az állami foglalkoztatási programokban résztvevők száma. Tavaly azonban a kormány szignifikánsan elkezdte csökkenteni a közmunkások létszámát, aminek hatása a bérstatisztikában is megmutatkozhat, hiszen a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésük lefelé húzhatja a statisztikát.

A közmunkások fizetésének hatását támaszthatja alá az is, hogy a legnagyobb mértékben azokban a megyékben növekedtek tavaly az átlagok, ahol meghatározóbb ez a foglalkoztatási forma: Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokban.

A 10 százalék körüli bérnövekedésekhez alacsony, 2,4 százalékos infláció párosult, ami érezhető reálszintű növekedést jelent.

• A Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek fizetése 14,16,
• a szabolcsiaké 13,57,
• a nógrádiaké pedig 12,79 százalékkal ért többet az előző évinél.

Forrás: mfor.hu