Óriási változásokat hozhat az új Közös Agrárpolitika: erre számíthatnak a magyar gazdák

2020. október 27. 08:03
Jelentős változásokat hozhat a Közös Agrárpolitika új ciklusa, amelyben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a Biodiverzitás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia is. Az Európai Zöld Megállapodás részét képező stratégiák kivitelezése ugyanakkor komoly kihívások elé állíthatják a hazai mezőgazdaságot, ugyanis teljesítésük hosszú távú szemléletmódváltást és technológiai fejlesztést igényel – hívják fel a figyelmet a legfontosabb hatásokra a K&H Bank és az agrárszektor szakértői.
Óriási változásokat hozhat az új Közös Agrárpolitika: erre számíthatnak a magyar gazdák

Hazánkban a mezőgazdasági jövedelmek meghatározó része, több mint fele támogatásból származik, amelyben jelentős szerepet kapnak a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai - írja közleményében a K&H Bank. A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába - mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. 

Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé

– tette hozzá.

A kétéves átmeneti időszak 2021. januárban veszi kezdetét, az elhúzódó indulás azonban nem érinti a támogatásokat, ugyanis ebben az időszakban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint, de már az új költségvetésből történhetnek a kifizetések - hangsúlyozta Vitárius Csaba EU referens. Kiemelte, ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy a hazai gazdák felkészüljenek a 2023-ban életbe lépő szabályozásokra. Az egyik legfontosabb változás az előző időszakhoz képest, hogy növekvő figyelem hárul az innovációra és a digitalizációra. Emellett nagyobb szerepe lesz az élelmiszer- és egészségvédelemnek, a biodiverzitás megőrzésének, valamint a klímaváltozás elleni fellépésnek és a környezetvédelemnek. Ez utóbbi fontosságát az is jelzi, hogy a teljes költségvetés jelentős részét, mintegy 40 százalékát környezet- és klímavédelemre kell majd felhasználni – foglalta össze a következő ciklus újdonságait a szakember.

Az előttünk álló időszakot a zöldebb Európa megteremtése fogja meghatározni. Az Európai Zöld Megállapodás részeként létrehozott Biodiverzitás stratégia, valamint a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célja a biológiai sokféleség védelme, valamint a fenntartható mezőgazdaság irányába történő nagyléptékű elmozdulás elindítása. A kitűzött célok azonban komoly kihívások elé állítják az EU tagállamokat, így Magyarországot is, hiszen a célkitűzések értelmében 2030-ig jelentős mértékben, felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kellene folytatni, a nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák felhasználását pedig 20 százalékkal kellene mérsékelni. Az irányok jók, azonban a mértéket alaposan át kellene gondolni, továbbá az idő is rendkívül szűkös a megvalósításhoz

 – fűzte hozzá dr. Pátzay György EU szakértő, szakjogász.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Online felmérést készít a NAK a koronavírus agrárgazdasági hatásairól

2020. március 18. 07:49
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai körében online felmérést indítunk el, amelynek célja, hogy minél pontosabb képet kapjunk a koronavírus-járvány okozta helyzet mezőgazdaságra és élelmiszeriparra gyakorolt hatásairól.

Bajban a méhészek: borzasztó a termés, hogy lesz így akácméz a boltokban?

2021. június 01. 08:18
A télies időjárás és tartós fagyok, borzasztó károkat okoztak a gazdáknak, méhállomány pedig tovább csökkent. Emellett jelentős probléma az is, hogy erősen megcsappant a magyar termelők készlete is. Mindezek az árakat is emelték, a vásárlóknak pedig sokszor nagyon nem mindegy mennyit fizetnek a termékekért, így fordulhat elő az is, hogy az olcsóbb, import termék után nyúlnak a polcon. Mire számíthatunk idén? Kifogyhat-e a magyarok körében kedvencnek mondott akácméz a boltok polcairól? Ennek jártunk most utána.