Öt hónapra osztott kvótát az agrártárca

2017. április 28. 07:57
Módosította a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló rendeletét az agrártárca, és 25 ezer tonna izoglükózkvótát állapított meg a Tisza-TK Projekt Kft.-nek, a Tiszapüspökiben még épülő gabonafeldolgozó üzem tulajdonosának.

Mivel Magyarország 250 265 tonnás izocukorkvótáját eddig egyedül a szabadegyházi Hungrana birtokolta, az általa termelhető mennyiség a rendelet április 29-i hatálybalépésével 25 ezer tonnával csökken.

 
Kép: MTI

 

Ennek azonban nincs túl nagy jelentősége, ugyanis a cukorpiaci kvótákat – a répacukorét is – az EU szeptember 30-án eltörli. A rendeletmódosításra azért volt szükség, hogy a tiszapüspöki gyárban október előtt is termelhessenek és értékesíthessenek izocukrot – válaszolta a Világgazdaságnak Zahola-Pollák Vanda, a Tisza-TK Projekt ügyvezetője. A felszabaduló piacon a cég a tervei szerint évente 250 ezer tonna izoglükózt állít elő – vagyis megduplázódik a Magyarországon kukoricából előállított édesítőszer mennyisége. Az izocukron kívül alkoholt, étolajat és takarmány-alapanyagot is termelnek majd, évente 530 ezer tonna kukoricát vásárolnak fel. Az üzem 550 alkalmazottal működik majd, és évi 55 milliárd forintos bevétellel számol.

Termékei célpiaca Magyarország és a környező országok. Az ügyvezető szerint a gyártás során keletkező, takarmányként hasznosítható melléktermékek nagyon keresettek. Az elsősorban az élelmiszergyártók által felhasznált izocukornak is van piaca, az eredetileg 220 ezer tonnás kvótát Magyarország meg is emeltette 30 ezer tonnával, amit 2013-ban nagy sikerként jelentett be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A próbaüzemét nyáron megkezdő gabonafeldolgozó 45 milliárdos beruházással épül, a kormány kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű projektté minősítette, és 9,2 milliárd forinttal támogatta. A Tisza-TK Projekt üzletrészein a tavaly 24,87 milliárd forint árbevételt elérő Trigo Kereskedelmi és Szolgáltató és az árbevételadatot nem közlő TKB Projekt Vagyonkezelő osztozik, ezek a cégek pedig Kárpáti László érdekeltségei.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Kétszeres különbség az élelmiszerárakban az uniós országok között

2016. június 27. 09:08
Tavaly több mint kétszeres különbséget mértek az átlagos élelmiszerárakban az Európai Unióban, a legolcsóbbak Lengyelországban voltak az élelmiszerek és üdítők, míg a legtöbbet Dániában kellett fizetni ezekért a termékekért - derült ki Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.