A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1956-ban születettek 2020. második félévében, illetve 2021. első félévében töltötték be nyugdíjkorhatárukat a 64. életév betöltését követő 183. napon, annak függvényében, hogy 1956. első, vagy második félévében születtek.

2021-ben az 1956-ban, vagy azt megelőzően születettek kérhették az öregségi nyugdíj megállapítását.

2021. második félévében nincs újabb korosztály, amely elérné a nyugdíjkorhatárt.

A következő korcsoport, az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett.

Szolgálati idő követelmény

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

Ez a kérdés az 1957-ben született személyeket is érinti a 65. születésnapjuktól, a nyugdíj korhatáruk betöltésétől kezdve.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és még nem részesülünk a 2022. évi éves, januári nyugdíjemelésben.

Ha 2022. után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerinti lesz a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Igy arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Abban az esetben, ha mégis a korábbi időpontban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2022-ben szerzi meg a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást 2022-ben, vagy majd csak 2023-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Így nő a nyugdíj összege későbbi nyugdíjba vonuláskor

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

www.ado.hu