Profitéhség vagy válságkezelés? A drágulás háttere a magyar vállalkozások szemszögéből

2023. február 16. 13:50
A VOSZ szerint nem a magyar vállalkozások profitéhsége okozza a drágulást.
 
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni – hangsúlyozta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
 
Profitéhség vagy válságkezelés? A drágulás háttere a magyar vállalkozások szemszögéből
A VOSZ szerint a hazai cégek jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott.
 
A szövetség hangsúlyozta: a bruttó működési eredmény (BME) emelkedett csaknem 34 százalékkal 2022 harmadik negyedévében, de ez az adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól vagy a tulajdonosok hasznáról. A BME azt jelzi, hogy adózás előtt mekkora érték marad a vállalati tulajdonosoknál, ugyanakkor az adók, így a termelési, társasági és a különadók is csökkentik a vállalati profitot. A pénzügyi műveletek eredményei, az amortizáció, illetve a vállalati adók sem jelennek meg a bruttó működési eredményben – mutatott rá a VOSZ.
 
A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a hazai vállalatokat. Ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is, mert a különadóknál több adókulcs megnőtt, illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett.
 
A kormány 2023-ban csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energiaágazat 512 milliárddal fizethet többet – jelezte a szövetség.
 
A szervezet szerint mivel a magyar gazdaság nyitott, a forint leértékelődése jelentősen számít az eredményben, főleg az iparban és szállításban. A bruttó működési eredményt euróban nézve a növekedés 17,2 százalék volt a forintban mért 33,7 százalék helyett, ami teljesen átlagos érték az EU-ban.
 
A bázishatást kiküszöbölve, valamint 2022 második és harmadik negyedévét összehasonlító növekedést nézve euróban csak 3,2 százalék az eredmény Magyarországon, kisebb, mint az uniós átlag – hívta fel a figyelmet a VOSZ.
 
A szövetség összegzése szerint a fogyasztói árakra legközvetlenebbül hatást gyakorló ágazatok - kereskedelem, turizmus, vendéglátás, szállítás - adózás előtti kirívó eredménye a költségnövekménnyel, a bázishatással vagy egyedi tényezőkkel magyarázható, és ezekkel együtt már egyik ágazat teljesítménye sem kiugróan nagy az inflációhoz viszonyítva.
 
Az adott gazdasági környezetben elvárt BME-arány nem változott a magyar vállalatoknál, a 2022 harmadik negyedévi BME-ráta illeszkedik az elmúlt évek trendjébe, és a magyar eredmény nem kirívó uniós összehasonlításban sem. A vállalatok továbbra is arra törekedtek, hogy üzleti terveiket betartsák, ezzel gazdálkodásukat fenntartsák, és a munkahelyeket megtartsák – írta a VOSZ.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Ülést tartott a LIGA Tanács

2024. április 29. 16:21
2024. április 25-én ülést tartott a LIGA Tanács Budapesten. A tagszervezetek küldöttei elfogadták a LIGA Szakszervezetek Elnökségének a szervezet 2023. évi tevékenységéről és pénzügyeiről szóló beszámolóját, valamint 2024. évi pénzügyi tervét. 

Megdőlt az országos szélrekord!

2024. szeptember 16. 13:43
A ciklon hátoldalán az izobár vonalak sűrűsödtek, szaknyelven szólva nagy nyomási gradiens alakult ki, aminek következtében főként az Észak-Dunántúlon és a Balaton térségében fordultak elő nagy területen viharos, helyenként erősen viharos (90 km/h-t meghaladó) széllökések. Kab-hegyen 131 km/h-t mértek, ami az előzetes adatok alapján új országos szélrekord.