A közlemény szerint a baktérium "zárlati károsítónak" minősül, jelenléte jelentős gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel biztosítható, kémiai ellenszere ugyanis egyelőre nincs.

 

A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a padlizsán (tojásgyümölcs), a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek.

 

A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de a baktériumfaj képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A növénykórokozó baktérium fertőzőképességét tartósan megőrzi, és akár munkagépekkel érintkezése is eredményezhet további fertőzéseket – írták.

 

A Nébih arra figyelmeztetett, hogy a fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat, és a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.

 

A vegyszeres védekezés hiányában a Nébih preventív növényegészségügyi intézkedések alkalmazását javasolja a gazdáknak:

 

kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése

a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése

a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása

a kesernyés csucsor elleni védekezés

a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére

javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése

árvakelések irtása.

Indexkép: Pixabay

 

forrás: agroinform.hu