Soha nem látott számú daru érkezett a Hortobágyra

2018. október 18. 12:41
A legfrissebb számlálás szerint 160 ezer
Soha nem látott számú daru érkezett a Hortobágyra

160 ezer, soha nem látott példányszámú a Hortobágyon átvonuló darvak tömege a legfrissebb számlálás szerint, írja Facebook oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.

A daruvonulás az egész világon a nagytestű vízimadarak kiemelt látványosságú – akár az űrből is megfigyelhető – mozgalmai közé tartozik, hiszen a Földünk összesen 15 faja közül a többség jelentős vonulási jelenségeket mutat, Észak-Amerikától Eurázsián keresztül Ausztráliáig.

Balmazújváros, 2017. október 15.
Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én. A hortobágyi puszta egyik leglátványosabb természeti eseménye az õszi daruvonulás. A darvak európai vonulási útvonalai közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, az egyik legnagyobb darugyülekezõ hely pedig a Hortobágyi Nemzeti Park területén van.
MTI Fotó: Czeglédi ZsoltFotó: MTI – Czeglédi Zsolt

A nagytestű fajok mozgalmai közül talán csak az afrikai flamingók szezonális vándorlása mozgat meg nagyobb madártömegeket, de mindenképpen dobogósnak nevezhető a kanadai darvak Nebraska-állambeli tavaszi gyülekezése, amikor a vonuló csapatok összlétszáma a félmilliót is elérheti.

Ezután közvetlenül a (szürke vagy eurázsiai) daru vonulási jelenségei követeznek, mind összmadár-létszámot és látványosságot tekintve, hiszen Európában több helyen is eléri együttes összlétszámuk a 100 ezres nagyságrendet. Ezen vonulóhelyek közül is magasan kiemelkedik a Hortobágy, hiszen az itt átvonuló csapatok együttes létszáma az elmúlt öt évben 140 ezer körül stabilizálódott. Ez a globális skálán is elképesztően magas összmennyiség az 1995 óta folyó hortobágyi, heti rendszerességű szinkronszámlálások jelen heti adatai alapján újabb rekordot döntött, elérve a 160 ezres, talán soha meg nem álmodott létszámot.

Daruszinkron

Az itt tartózkodó darvak létszámát hetente mérik a Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának szervezésében. Az úgynevezett szinkronszámláláskor a darvak éjszakázóhelyeként szolgáló sekély vízállásoknál, halastavaknál felsorakozó megfigyelők a látóhatárt egymást között felosztják, így a különböző behúzási útvonalakon érkező csapatok létszámát jó közelítéssel meg tudják becsülni.

Az európai vonulóhelyek közül a hortobágyi rendelkezik a leghosszabb standard adatsorral, ami megbízható természetvédelmi és vonulásbiológiai következtetések levonására ad lehetőséget. Így az elmúlt több, mint két évtized adatai alapján valószínűnek tűnik az a magyarázat, hogy az ugrásszerű állománynövekedés hátterében nemcsak az északi fészkelőpopulációk erősödése áll, hanem feltehetőleg szibériai madarak útvonalmódosítása is, ami a párhuzamba állítható az ázsiai fészkelőállományra nehezedő vadászati nyomással, élőhelyvesztéssel a dél-ázsiai térségben és klimatikus mintázatokkal is. Természetesen ennek a feltételezésnek az igazolására egyedileg jelölt madarak megfigyelési adataira is szükség van.

Hortobágy község, 2012. október 13.
Szürke darvak (Grus grus) pihennek Hortobágyon az Elepi tóegység Felsõ-laposi tava mellett, mielõtt éjszakázó helyükre repülnének 2012. október 13-án. Európa legnagyobb darugyülekezõ helyén, a Hortobágyi Nemzeti Park területén az október 11-i számlálások szerint közel 54.000 daru tartózkodik. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember második felében érkezõ madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak.
MTI Fotó: Czeglédi ZsoltFotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Mindenesetre nagy a valószínűsége, hogy a Hortobágy nemcsak az európai daruállomány megőrzésében játszik kiemelkedő szerepet, hanem az eurázsiai fészkelőpopuláció védelmének egyik kulcsfontosságú védőbástyájaként is értelmezhető.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Nagy kárt okozhat az európai mezőgazdaságnak a dél-amerikai import

2018. február 09. 08:39
Több mint hétmilliárd eurós kárt okozhat az Európai Unió mezőgazdaságának a Mercosur-csoporttal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodást több tagállam, köztük hazánk is ellenzi – írja a Magyar Idők csütörtöki számában. 

MOSZ: a magyar mezőgazdaság „ne a támogatások lenyúlásáért folyó verseny terepe legyen”

2014. június 23. 14:40
A MOSZ, mint a legális, foglalkoztató, adófizető agrárgazdasági vállalkozások érdekképviselete megdöbbenéssel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a meghallgatásán elhangzott agrárgazdaságot érintő bejelentéseiről. Miniszter úr többek között kifejtette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény birtokmaximumához kívánja igazítani a kormány az Európai Unióból származó földalapú támogatásokat, azaz a törvényben megfogalmazott 1200 hektár (kivételes esetekben 1800 hektár) felett területalapú támogatást nem kívánnak nyújtani. Azt is megdöbbenéssel hallottuk, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a „csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat”.