Súlyos ábra: élen hazánk a bérek egyenlőtlenségében

2017. szeptember 20. 08:12
Sokat jelent a felsőfokú végzettség, főleg, ha fizetésekről van szó, az OECD egy látványos grafikont készített, hogy megmutassa mennyivel jelent többet.

Több felmérés is készült már arról hazai viszonylatban, hogy mennyivel magasabb átlagfizetést lehet elérni felsőfokú végzettséggel, mint egy középfokúval. Most az OECD ábrája nemcsak azt mutatja meg, mennyivel többet lehet elérni vele, hanem a tagállamok adatainak egymáshoz viszonyított helyzetét is.

A grafikonon jól látható, hogy a közép- és felsőfokú végzettséggel elérhető bérek közötti differenciát tekintve Magyarország éllovasnak számít, hiszen a 6. legnagyobb a különbség. Felsőfokú végzettséggel ugyanis kétszer nagyobb fizetés érhető elő, mint egy középfokú papírral.

Ennél nagyobb különbség Brazíliában, Chilében, Costa Ricán és Mexikóban van, ellenben a fejlett nyugat-európai országokban szinte minimális a különbség, ami nagyobb mértékű jövedelmi egyenlőségre utal. Csupán néhány 10 százalékkal jelent nagyobb fizetést a felsőfokú végzettség Svédországban, Észtországban, de kiemelhetjük még Norvégiát és Dániát is.

A régiónkat tekintve a 60-70 százalékos bérkülönbség a jellemző, tehát még a szűkebb földrajzi viszonylatban is kiugrónak tekinthet a magyar adat.

mfor.hu

Megosztom facebook-on | tweet on twitter

Kapcsolódó cikkek

Egyenlőtlen munkabeosztás hogyan dolgozható le?

2017. augusztus 21. 07:24
Egy munkavállaló részmunkaidős állást vállalna, heti 16 órás munkavégzéssel. Ezt a munkaidőt ledolgozhatja 2X8 órában, vagy 2X6 és 1X4 órában?

Felsorolták az összes okot, amiért elmeszelhetik a magyar földtörvényt

2017. június 01. 08:12
Megsértette Magyarország a tőke szabad mozgásának uniós elvét a luxemburgi Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka szerint azzal, hogy a 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvénnyel megszüntette azokat a haszonélvezeti jogokat, amelyeket korábban gazdálkodó szervezetek és nem közeli hozzátartozók javára jegyeztek be magyar termőföldekre. A kormány a megszüntetést azzal indokolta, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jogokkal a külföldiek fölszerzését tiltó szabályozást akarták kijátszani. A magyar bírósági megkeresésre indított ügyet – amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított – most kezdik tárgyalni az EB bírái.