Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

2019. február 04. 10:49
Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.

Közölték, az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.

A fejlesztők a tervek alapján a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő takarmányt állítanak össze, egyebek mellett az elterjedt pálmaolaj-alapú zsírkiegészítők kiváltására. A várakozások szerint az új megoldás a hozzáadott magas biológiai értékkel rendelkező komponensnek, a többi közt a lecitinnek köszönhetően az energiapótlás mellett előnyösen befolyásolja az intenzív tejtermelő állományok produktív- és reproduktív tulajdonságait is.

A Hód-Mezőgazda Zrt. – honlapja szerint – 2800 hektár szántó hasznosítását és művelését végzi. Évente 8-9 ezer tonna kalászos és 7-8 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet és 1600 tejelő Holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt.

A nyilvános cégadatok szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. 2017-ben 244 alkalmazottat foglalkoztatott, az értékesítésből származó nettó árbevétele 7,740 milliárd forint volt, amelyből 858 millió forintot tett ki az export. A vállalkozás 408 millió forint adózott eredményt ért el.

agroforum.hu

Kapcsolódó cikkek

Sok gyakorló szakember legyen a mezőgazdaságban

2019. január 21. 08:15
Ha a mezőgazdaságra koncentrálunk, akkor a fenntarthatóság a talajról szól, arról, hogy ezt a nemzeti kincset hogyan fogják átadni a következő generációknak.

Koronapánik: március 19-én megduplózódtak a zöldségárak

2020. március 27. 08:04
A felvásárlási láz hatására azonnal emelkedni kezdett a zöldségfélék ára. Az árduplázódás túlzás, nem tükrözi a valós készleteket. Tény azonban, hogy számos termékből, még burgonyából is importra szorulunk, ezért a határok nehezebb átjárhatóságának tükröződnie kell a zöldségek árában.