Dr. Sonkoly Iván békéscsabai háziorvos elmondta, az ezzel kapcsolatos értelmező rendelet jelenleg is folyamatban van, illetve még csak az előterjesztést lehetett megismerni. Amennyiben a változást elfogadják, akkor szeptember 1-jétől fogják részletesen meghatározni, hogy melyek azok a munkakörök, ahol továbbra is kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Minden más esetben a munkáltató döntésétől függ, hogy megtartja-e a munkaalkalmassági vizsgálatokat továbbra is.

 

– A szakma általános véleménye az, hogy érdemes lett volna megtartani továbbra is a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó kötelezettséget minden munkavállaló esetében, hiszen akár az irodai munkaköröknél is előfordulnak olyan kockázati tényezők, amelyek az egészségügyi állapotot befolyásolhatják, így például a képernyő előtti munkavégzés, bizonyos ergonómiai tényezők – ismertette a szakember.

 

Az üzemorvosi praxist is ellátó háziorvos kiemelte: tekintettel arra, hogy a munkáltatónak továbbra is joga van elrendelni a munkaköri alkalmassági vizsgálatot, az lenne a helyes, hogyha ezt minél többen megtennék. Ez érdeke a munkavállalónak és a munkáltatónak is. A munkavállalónak azért, mert népegészségügyi szempontból fontos, hogy a betegségeket korán felismerjék. Nagyon sok olyan munkavállaló van, akinek ez az egyetlen lehetősége, hogy orvossal találkozzon, hiszen ha nincs panasza, ha nincs tünete, akkor nem megy orvoshoz, így viszont lehetőség van arra, hogy korán felismerjék, kezelés alá vegyék a betegségeket.

 

Dr. Sonkoly Iván aláhúzta, a munkáltatók látszólag költséget takaríthatnak meg a döntéssel, ám hosszabb távon többletköltségeik keletkezhetnek, hiszen amennyiben nem egészséges dolgozót foglalkoztatnak, akkor könnyen lehet, hogy az egyén táppénzre kerül, amely költségnek egy részét a munkáltatónak kell viselnie. Emellett pedig, ha az üzemorvos továbbra is fenntartja a szerződését, akkor közre tud működni a munkaköri ártalmak feltárásában, kockázatbecslésben, tehát segíti a munkáltatót azokban a feladatokban, amely továbbra is kötelezettsége marad. Ilyen feladat például a munkabalesetek, a foglalkozási eredetű megbetegedések kivizsgálása, a veszélyforrások feltárása.

 

Kása István Zoltán, a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezetője elmondta, a cég 500 főt foglalkoztat jelenleg Békéscsabán, két telephelyen. A csomagolóanyag-gyártó kft. a jogszabályi változás ellenére is úgy döntött, hogy folytatni szeretné a gyakorlatot.

 

– Egyrészt szeretnénk elkerülni a kockázatot, amely mind a két felet fenyegeti ebben az esetben. A munkavállalók esetleg egy olyan munkakört próbálnak betölteni, amely a saját egészségügyi állapotukat fenyegetheti, vagy akár ronthatja is. Másrészt, minket is veszélyeztet a helyzet, hiszen ha nem ismerjük a munkavállalóinknak, a kollégáknak az egészségügyi állapotát, és olyan munkával bízzuk meg, amely révén kialakulhat egy foglalkoztatási megbetegedés, akkor ezzel kapcsolatban nekünk helytállási kötelezettségünk van. Emiatt mi fenntartottuk ezt a gyakorlatot – ismertette az ügyvezető.

 

A néhány nappal ezelőtt kihirdetett új jogszabály alapján a gyártásban résztvevő dolgozóknak továbbra is kötelező lesz az orvosi vizsgálat. A vállalat a kialakult módszert szeretné megtartani a fehérgalléros állományra nézve is, amely gyakorlatilag évi vagy kétévi vizsgálatot tesz kötelezővé.

 

Kása István Zoltán ismertette, hogy minden második évben szűrőbusz segítségével is igyekeznek felmérni munkávállalóik egészségügyi állapotát. Emellett az évek alatt kialakult, a napi gyakorlatba beépült programjaikkal támogatják az egészségmezőrzést, többek között közös mozgással, egészségnapokkal.

 

forrás: behir.hu