Szja-mentesség 2019-ben egyszerűsített foglalkoztatásnál

2019. január 07. 08:56
2019-ben mennyi az egyszerűsített foglalkoztatásban szja-mentesen fizethető órabér minimálbér, illetve garantált bérminimum esetén? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdés szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (mentesített keretösszeg).

2019. január 1. napjától a minimálbér napi összege 6860 forint, a garantált bérminimum napi összege 8970 forint.

A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyi jövedelemadó bevallást benyújtani) a fentiek alapján a 2019. évben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint.

Arra ügyelni kell, hogy a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Most akkor 4% vagy 10% a magyar munkanélküliség?

2021. április 23. 08:09
A hivatalos adatok mögött

Paktumot kötöttek: ezt tervezi az unió a magyar vidék településeivel

2021. július 12. 08:58
Hogyan állhatnak ellen a válságoknak és virágozhatnak az uniós vidéki térségek? Ezt a kérdést boncolgatta legutóbbi ülésén az Európai Bizottság, amely az uniós vidéki térségekre vonatkozó, hosszú távú jövőképét terjesztette elő. A HelloVidék tulajdonába került dokumentum többek között meghatározza, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek ezek a területek, miközben több olyan lehetőségre is felhívja a figyelmet, amely kimondottan ígéretes lehet a vidéki térségek fejlődése szempontjából. A szakemberek szerint a jövőkép előterjesztése az első lépést jelenti abban a folyamatban, amelynek az a célja, hogy az uniós vidéki térségek 2040-re erősebb, összekapcsolt, válságálló és virágzó területekké váljanak. Ebben kulcsszerep hárul majd az úgynevezett vidékfejlesztési paktumra és az uniós vidékfejlesztési cselekvési tervre.