Talajművelés nélküli mezőgazdaság
2023. február 07. 19:18
A világ legnézettebb no tiller – azaz a talajművelés nélküli mezőgazdaságról szóló – csatornáján mutatták be a pusztakovácsi Berend Ferenc talajművelési technikáját.
Az ukrán Mihalik Dragoncsuk videójából kiderül: a somogyi agrármérnök gazdálkodása világszínvonalú. Ukrajnában, az Európai Unióban és Amerikában is csak kevés farmon csinálják ilyen színvonalon a legeltetéssel egybekötött no tillt.
– Magyarországon én vagyok az egyetlen, aki olyan gazdasági méretben csinálom, hogy középgazdaságoknak is mintaként lehetne követniük – mondta Berend Ferenc, aki Somogyvár és Vityapuszta környékén, 700 hektáron termeszt kalászosokat, kukoricát, napraforgót, olajretket, homoki babot. 2011-óta gazdálkodik önállóan, 2017-ben kezdett kísérletezni a nem műveléses gazdálkodással. 2019-ben már teljesen átállt a talaj pusztulását megállító és regenerálódását segítő művelésre, amely a talaj vízmegtartását is elősegíti.
– Rengeteg gépi órát és energiát megspórolunk azzal, hogy csupán vetőgépet használunk. Kilencméteres szélességben művelünk, aminek köszönhetően a termőterület csupán negyedét tapossuk. A taposott területet talajtakaró növényekkel lazítjuk – magyarázta Berend Ferenc, aki húsmarhákat is tart, amelyek komoly segítségére vannak a növénytermesztésben.
– A kiszámíthatatlan, károkat okozó vadakkal ellentétben a marhák csupán egy-két napig tapossák ugyanazt a szakaszt, folyamatosan változtatjuk a legelőjüket. A nyálukban lévő enzimek serkentik a talajéletet, a vizeletük nitrogénnel látja el a takarónövények gyökérzetét, és gondosan trágyáznak. Az állatok legeltetésével a vízigényük napi 1800 literrel, a bálaigényük pedig tizedére csökken – sorolta az előnyöket az agrármérnök, aki egy idő után úgy érezte, széles körben kommunikálnia kell, mit csinál.
– Én voltam annak idején a "falu bolondja". Eleinte mindenhol ellenségeskedésbe botlottam. A hatósággal, a vadgazdálkodókkal is meggyűlt a bajom, pedig öt évvel ezelőtt már jól látszott Magyarországon is, hogy ha nem ezt csináljuk, előbb-utóbb feléljük a gazdaságunk alapjait. Megkerestük egymást a hasonló gondolkodású gazdálkodókkal, és létrehoztuk a TMG Egyesületet. Ma már az Európai Unió is ezt a gazdálkodást helyezi előtérbe a biogazdálkodással szemben. 2019-ben úgy láttam, nincs más esély, kommunikálni kell, ezért álltam a nyilvánosság elé – mondta Berend Ferenc. A gazdálkodásáról készült videót most már bárki megtekintheti az egész világon, hiszen a Krím félszigeten gazdálkodó ukrán mezőgazdász no tiller csatornájára 41 ezren iratkoztak fel.
forrás: agrotrend.hu
Kapcsolódó cikkek
Mezőfalva - Szántóföldi napok és Agrárgépshow 2023. június 7–8.
2023. május 22. 12:58
A fejlődés viszi előre a világot, teszi lehetővé a növekedést és az alkalmazkodást. A mezőgazdaságban mindkettőre szükség van, hiszen a folyamatosan növekvő igények a kibocsájtás növelését követelik; a gazdasági- és természeti környezet változása pedig újabb és újabb kihívásokat állít a termelők elé. A fejlődés mindig két terület produktuma: a technika az új eszközöket és módszereket adja, míg a tudomány az ezek felhasználásához és a változások megértéséhez szükséges tudást biztosítja. A technika tehát új, jobb lehetőséget teremt, a tudomány pedig ennek ésszerű és hatékony ki- és felhasználását teszi lehetővé.
Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból
2022. december 02. 09:51
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.
"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.
