Ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi vélemény szerint a munkavállaló a munkaköre ellátásra nem alkalmas, abban az esetben ez jogszerű felmondási okot jelent. Ebben az esetben jogosult lesz végkielégítésre az alábbiakra figyelemmel.

Végkielégítés valóban nem jár automatikusan a munkaviszony megszűnésekor: az megilleti a munkavállalót

♦  a munkáltató felmondása esetén (a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel),
♦  a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,
♦  ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá,
♦  ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (jogszerű munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató szüntette volna meg a munkaviszonyt felmondással).

Azaz felmondás esetén sem mindig illeti meg a dolgozót, így, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár részére a végkielégítés.

A végkielégítés rendeltetése ugyanis az, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – az újrakezdés elősegítéséhez anyagi ellátást biztosítson. A másik oldalról nézve az a célja, hogy a munkáltatót visszatartsa a meggondolatlan munkaviszony megszüntetéstől.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon. Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.

Ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (az Mt. 294.§ (1) bek. g) pontja alapján), nem jár részére végkielégítés.

A végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (például mert fizetés nélküli szabadságon volt). Kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama. Ugyanakkor a keresőképtelenség teljes tartamát be kell számítani a végkielégítésre jogosító időtartamba. 2016. január 1. napjától fennálló munkaviszony esetén egy havi távolléti díjra jogosult a munkavállaló (védett kor esetén ez a mérték további egy hónappal nő).

adozona.hu