A Nagykanizsa és Környéke Méhészegyesület elnöke, Somogyi Gyula az Agroinform érdeklődésére elmondta: mivel az akácmézet még csak most pörgetik, pontos mennyiséget nem lehet mondani, de mivel az akácfák már rügypattanáskor többször is fagykárt szenvedtek, a sarjúvirág pedig nem ad nektárt, vagy csak nagyon keveset, így jóval kevesebb akácméz kerül a hordókba.

 

– Úgy tűnik, minden évben megismétlődik ez a méhészek számára tragédiával felérő időjárási anomália – szögezte le Somogyi Gyula. – Az ágazatot tehát évről-évre sújtja ez a bevétel csökkenését generálva, ezzel szemben pedig ott van az inputanyagok árának folyamatos növekedése. S akkor még nem beszéltünk az Európai Unió piacára beengedett ukrán mézről, ami annyira olcsón érkezik, hogy a mi összes tavalyi mézünk még hordókban van, a nagykereskedelmi értékesítés szinte teljesen leállt. Ilyen év még nem volt, mint az idei, hogy majdnem teljesen megszűnt a belföldi mézfelvásárlás. Ha továbbra is jöhet az ukrán méz, szerintem nagyon sok méhész szögre akasztja a kaptárvasat, egyszerűen abbahagyja a termelést, mert hát ki az, aki veszteséget okoz saját magának? Eközben persze, dől az uniós piacokra a kínai áru is – méznek ezt nem nevezném, mert tényleg nem az – ami nemcsak olcsó, hanem hamisított is. Ugyanis a kínai „méz" valójában megfelelő paraméterekre beállított rizsszirup, amit európai mézzel kevernek már itt, a kontinensen.

 

Erről egy hónappal ezelőtt a Magyar Nemzet is írt: az elmúlt évben csaknem 42 százalékkal több, mintegy 68 ezer tonna kínai méz érkezett az Európai Unióba, ráadásul a vámmentesség miatt az olcsó ukrán méz is lefelé nyomja az árakat. A tavaly áprilisi nagybani felvásárlási árakhoz képest az idén csaknem negyven százalékkal csökkent az akácméz nagybani felvásárlási ára itthon. Ilyen árakon csak azok a méhészek adják el a mézet, akiket a hiteleik törlesztése erre kényszerít. Emiatt az elmúlt egy évben gyakorlatilag megbénult az uniós méz­piac, a raktárakban tonnaszám áll a kiváló minőségű, organikus európai méz; miközben a boltok polcain egyre inkább az olcsó ukrán mézzel „hígított" kínai hamisítvánnyal lehet találkozni.

 

S ha mindez még nem lenne elég: a kínaiak (és velük együtt sajnos, az EU méhészei is) most konkurenciát kaptak, ugyanis immár Törökországból is érkezik "méz", aminek a 93 százaléka nem felel meg a valódi, organikus mézzel szemben támasztott kritériumoknak a vizsgálatok szerint.

 

forrás: agroinform.hu