Tények és tévhitek az állattenyésztésben – új videósorozatot indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2023. július 25. 13:38
Ki táplálja a húsellenes narratívát? Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adják meg a választ a European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által készített videók.
Tények és tévhitek az állattenyésztésben – új videósorozatot indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján elérhető, Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában hétről hétre újabb nemzetközi szakértőkkel készített – magyar nyelvre lefordított – interjúk jelennek meg.
 
Újabb kategóriával bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján elérhető szakmai videók aloldal. A Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett, a Dublini Nyilatkozatot aláíró nemzetközi szakértőkkel készített interjúk találhatók.
 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a tagjai, a közvélemény és a döntéshozók minél szélesebb körű, hiteles információkon alapuló tájékoztatását, valamint az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását.
 
Ezt a célt szolgálják az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett gondolatébresztő interjúk magyar nyelvű fordításai is.
A 2019-ben alakult szervezet legfontosabb törekvése, hogy tudományos tényekre alapozva tájékoztassa a közvéleményt és a döntéshozókat az állattenyésztés társadalmi, gazdasági és kulturális értékéről, az állati termék-előállítást érintő kérdésekről és az ágazat globális kihívásokhoz való hozzájárulásáról, ezáltal egy másik perspektívát kínálva a folyamatban lévő vitákban.
 
A szervezet jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen napjainkban az európai állattenyésztőket – az egyre szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozásoknak való megfelelés mellett – a szélsőséges nézeteket valló civil szervezetek előretörése, és az általuk képviselt úgynevezett „zöld kérdések” újabb és újabb kihívások elé állítják.
 
Az ágazatot érő – számos esetben egyoldalú szemléletet tükröző, minden tudományos alapot nélkülöző, vagy féligazságokon alapuló – támadások alapvetően befolyásolják az európai fogyasztók gazdálkodókról, az állattenyésztésről, az állattartásról, valamint az állati termék előállításról alkotott véleményét.
 
A Tényes/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában heti rendszerességgel újabb, nemzetközileg elismert szakértőkkel készült videóinterjúk jelennek meg az állattenyésztés, az állattartás és az állatitermék-előállítás témaköreiben.
Reményeik szerint a folyamatosan bővülő tartalmú felületük szélesíti az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, sokrétűbb perspektívát nyújt a társadalom egésze számára és ezáltal hozzájárul az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.
 
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
 
 

Kapcsolódó cikkek

Ismét kötelező zártan tartani a baromfikat

2023. október 31. 13:23
A fokozott madárinfluenza veszély miatt dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a magas kockázatú területeken a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását.

Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!

2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.