SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A végrehajtási törvény meghatározza, hogy az egyes követeléseket milyen sorrendben kell levonni. A levonás során alapvető rendelkezések:

♦ a követelések járulékait (például késedelmi kamat) az adott követeléssel együtt kell levonni,
♦ a fenti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni,
♦ ha a befolyt összeg nem fedezné az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni,
♦ az azonos pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

A Vht. főszabályként a jogcím szerinti kielégítést írja elő, de kisegítő elvként érvényesül az időbeliség és más szempont is. A jogcím szerinti kielégítés azt jelenti, hogy a befolyt összegből a 165. § egyes pontjaiban felsorolt jogcímű követeléseket kell – ebben a sorrendben – kielégíteni; az egyes pontok alá tartozó követelések kielégítése után lehet a következő pontban foglalt összegekre elszámolni a befolyt összeget. Az említett kisegítő elv az arányosítás elve az azonos sorrendben szereplő követelések kielégítésénél: ezeket összegük arányában kell rendezni. A munkabérből történő levonásnál ugyanakkor az azonos pont alá tartozó követelések kielégítése főszabályként a letiltások beérkezésének időpontja szerint alakul, de a bíróság elrendelheti az arányos kielégítést is.

A kérdés szerint esetben a fentiek alapján álláspontom szerint az érintett egyenrangú és egyszerre érkező követeléseket arányosan kell kielégíteni, legfeljebb a nettó munkabér 50 százalékáig terjedően.

adozona.hu