Csodákra képesek a városi környezetben a fák: jelenlétükkel javítják az ott élők közérzetét, részt vesznek a hőszabályozásban, megkötik a levegőt szennyező gázokat (szén-monoxid, nitrogén oxidok, ózon, kén oxidok), de lombjukkal a finom szemcsés szennyező anyagot is felfogják. Egy idősebb fa évente megközelítőleg 150 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni, a városi fák telepítésével a klímaváltozás elleni harcban is komoly előrelépést lehet elérni.

 

A fák ráadásul gazdasági haszonnal is járnak, hiszen egy fákkal határolt ingatlan értéke is nagyobb: egy olyan épületnek, amelyet fák védenek a közvetlen napsugaraktól, közel 30 százalékkal alacsonyabb a hűtési költsége.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint függetlenül attól, hogy a városi zöldfelület természetes vagy mesterséges eredetű, a növények többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a városban élőknek. Amellett, hogy szebbé teszik a városképet, csökkenti az emberi jelenlét negatív hatásait és hozzájárulnak a környezet minőségének javításához is.

 

Nagyvárosi környezetben a falfelületek a környező, beépítetlen területekkel összehasonlítva 1-2 Celsius fokkal, bizonyos esetekben akár 5-8 Celsius fokkal is növelhetik a levegő hőmérsékletét, amit a klímaszakértők „városi hősziget hatásként” határoztak meg.

 

A NÖVÉNYZET PÁROLOGTATÁSSAL ÉS ÁRNYÉKOLÁSSAL MÉRSÉKLI A VÁROSI HŐSZIGETEK HATÁSÁT.

A fák és a növényzet csökkentik a felszín és a levegő hőmérsékletét azáltal, hogy árnyékot adnak. A naposabb évszakokban a városi fák levelei, hajtásai csak a napsugárzás 10-30 százalékát engedik át a lombkorona alatti területre. Ennek köszönhetően az árnyékolt felületek 6-14 Celsius fokkal hűvösebbek lehetnek, mint az árnyék nélküli területen mért csúcshőmérséklet.

 

A kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokat ráadásul nem csak a fák alatt hűsölők élvezhetik. A zöldfelületek hűtőhatása 120 méteres körzetben figyelhető meg, ugyanakkor vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint e hűtőhatás akár a parkok 240-260 méteres körzetében is kimutatható.

A városi zöldövezetek klímára gyakorolt hatását tekintve az sem mellékes, hogy milyen a park formája.

Az elnyújtott alakú zöldfelületek nagyobb hűtőhatással rendelkeznek, mint egy kompakt park. A parkok tervezésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a beépített terület miatti magasabb hőmérséklet hatással van a növények életére is, ezért előfordulhat, hogy egyes növények rövidebb, míg mások hosszabb tenyészidővel rendelkeznek városi környezetben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/NAK közlemény