Több millió munkahely szűnhet meg a klímaváltozás miatt

2022. február 15. 14:11
Szabó Amanda Imola, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és a Másfélfok állandó szerzője legújabb cikkében a hőstressz munkára gyakorolt hatásait mutatja be.
Több millió munkahely szűnhet meg a klímaváltozás miatt

Mint írja, a munkavégzés során fellépő hőstressz becslésére kifejlesztett nedves gömb hőmérséklet (wet bulb globe temperature-WBGT) index a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás függvényében jellemzi az emberi hőterhelést Celsius-fokban kifejezve. Ez alapján már 24-26 Celsius-fok feletti WBGT-nél is csökken munkatermelékenység, 33-34 Celsius-fokos értékek mellett pedig már a közepes intenzitású munkavégzés visszaesése is 50 százalékos lehet.

Az extrém forróság ráadásul veszélyeztetheti az emberi szervezetet. A tartósan fennálló hőségben való munkavégzés miatt több mint egymilliárd munkavállaló van potenciálisan kitéve egészségügyi kockázatoknak. A veszély a mezőgazdaságtól és az építőmunkától a gyárakon át a hősziget jelenség által sújtott városokig rengeteg területen jelentkezik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a globális felmelegedés hatását vizsgáló jelentésében a termelékenység és a munkakörülmények esetén várható kockázatokat összegezte. Az eredmények alapján még ha sikerül is 1,5 Celsius-fok körül korlátozni a hőmérséklet-emelkedést, 2030-ra globálisan várhatóan 2400 milliárd dolláros veszteséget okoz majd a hőstressz.

Az éghajlatváltozás mérsékléséért tett drasztikus lépések nélkül ez az összeg még magasabb lehet.

A hőstressz miatt csökkenni fog a munkavégzés lehetséges intenzitása és időtartama, így az optimista becslések szerint is a teljes globális munkaórák legalább 2,2 százaléka elveszhet 2030-ra, ami 80 millió teljes állásnak felel meg.

Ez a globális átlag, regionálisan még kiugróbb értékek lehetnek.

Egyre nőnek az egyenlőtlenségek

A hőstressz gyakran más kihívásokkal is együtt jár. Az ILO jelentése alapján a legkritikusabb régiók Nyugat-Afrikában és Dél-Ázsiában találhatóak, ahol a termelékenység-csökkenés 2030-ra elérheti az 5 százalékot is, összesen közel 50 millió teljes állásnak megfelelő munkaóra eshet ki.

Mohammad Reza Alizadeh, a McGill Egyetem munkatársa és kollégái egy publikációban arra jutottak, hogy a hőhullámnak való kitettség a legalacsonyabb jövedelmű régiókban 40 százalékkal magasabb volt a 2010-2019-es időszakban a legmagasabb jövedelmű régiókhoz képest. Ezzel párhuzamosan a szegényebb országokban csökkent a felmelegedéshez való alkalmazkodóképesség.

Az összefüggő hőhullámok akár 2,5-szer nagyobb területen fordulhattak elő az elmúlt évtizedben az 1980-as évekhez képest, ami még a gazdagabb országokban is veszélyeztette az alkalmazkodást. A legalacsonyabb jövedelmű régiók esetén 2060 és 2069 között várhatóan 1,8-5-ször nagyobb területen fordulnak majd elő hőhullámok, mint a magasabb jövedelmű régiókban.

SEAN JUSTICE / GETTY IMAGES

Az emelkedő átlaghőmérséklet hatásai foglalkozásonként és foglalkoztatási ágazatonként eltérően jelentkeznek. A nagy fizikai megterheléssel járó munkákat vagy a hosszan tartó szabadban végzett munkát például kifejezetten veszélyezteti a fokozódó meleg, az építőipari és mezőgazdasági dolgozók lehetnek a leginkább érintettek.

A túlzott forróságból eredő problémák súlyosbítják a gazdag és szegény országok, valamint a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenséget. Mivel a hőstressz által leginkább érintett régiók között fontos élelmiszer-termelő területek is vannak, a jelenség a mezőgazdaság hozamára és így az élelmiszerárakra is hathat.

Európa sincs biztonságban

Európát sem kíméli a hőstressz, egy, a kontinensre fókuszáló tanulmány alapján a termelékenység a maihoz képest 1,6 százalékkal eshet vissza 2080-ra. Wojciech Szewczyk és munkatársai szerint a déli és keleti régiók jobban kitettek. A kutatók úgy vélik, 25 Celsius-foknál magasabb hőindex értékek esetén akár 40 szézalékkal csökkenhet a termelékenység a nehéz fizikai munkavégzés során.

Dél-Európában, így Spanyolországban, Olaszországban, Horvátországban, Romániában és Görögországban 2050-re 40-50 nappal nőhet a 25 Celsius-foknál magasabb hőindexszel jellemezhető napok száma. A Földközi-tenger európai partjainál 2080-ra akár 50-60 napon át a 28 Celsius-fokos hőindex küszöbértéket is meghaladhatja a forróság.

A hőstressz munkatermelékenységre gyakorolt hatása az éghajlatváltozás legsúlyosabb gazdasági következményei közé tartozik, a jelenség az egyes munkavállalókat, családjukat, vállalkozásokat és egész közösségeket érint.

A probléma gazdasági, társadalmi és egészségügyi hatásai megnehezítik a szegénység leküzdését, illetve emberhez méltó jobb lakó- és életkörülmények elérését.

Az extrém hőmérsékletek hatásai a 17 ENSZ Fenntartható Fejlődési Célból (SDG) 9 elérését veszélyeztetik. A hőstressz okozta kockázatok és egyenlőtlenség minimalizálása érdekében globális összefogásra és befektetésekre van szükség.

https://24.hu/tudomany/2022/02/15/hostressz-munkavegzes-klimavaltozas/

 

Kapcsolódó cikkek

Magas bírság jár az adatvédelmi incidens bejelentésének elmulasztásáért

2019. augusztus 22. 08:59
Adatvédelmi incidens bármikor előfordulhat egy vállalkozás működése során. Ide tartozik például az, amikor valamely alkalmazott elveszít egy adathordozót, amikor téves címzettnek szolgáltatunk személyes adatokat vagy amikor az informatikai rendszerbe valaki jogosulatlanul behatol. Incidens esetére pontos kötelezettségeket ír elő a GDPR, illetve a felügyeleti szerv is egyre több döntésében részletezi elvárásait. Ezen követelményrendszert mutatjuk be az alábbiakban:

Vigyük be az érzelmeket a szervezeti változásba!

2022. február 11. 08:44
Szervezetfejlesztés kívülről és belülről – ezt élte meg Semperger Attila, a Valueteam alapító tulajdonosa, trénere, aki 10 évig tanácsadóként kívülről, majd közel két évig cégen belül – a Hunland operatív igazgatójaként – fejlesztett szervezetet, vitt végig egy teljes szervezeti transzformációt. Ehhez pedig egy nagyon más szemüveget kellett felvennie.