Mint írják, a tömeges halpusztulás hátterében a térségben pusztító hőhullám áll; a szélsőséges, akár 42 Celsius-fokos hőségben a folyó vize felmelegszik, a meleg víz pedig kevesebb oxigént tartalmaz, a halaknak viszont magasabb hőmérsékletnél több oxigénre van szükségük, így a hőség következtében megfulladnak.

 

A helyiek szerint ez az eddigi legsúlyosabb halpusztulás, amely eddig a falut érte, pedig három éve már is volt tömeges halpusztulás a Darlingon.

 

Graeme McCrabb, a körülbelül 500 fős Menindee egyik lakosa a BBC-nek nyilatkozva elmondta, még több hal pusztulásával számolnak: a felszínen úszó tetemek ugyanis további oxigént vesznek el a vízből.

 

McCrabb kiemelte, hogy a helyzet önmagában is elég lesújtó a helyi közösség számára, ám a 42 fokos melegben a bomló haltetemek bűze tovább tetézi a dolgot, "arról nem is beszélve, hogy mi, helyiek a folyó vizét használjuk mosáshoz és tisztálkodáshoz is, így az emberek most ezeket az alapvető dolgokat sem tudják megoldani" - mondta.

 

Az emberiség által előidézett éghajlatváltozás miatt az ausztráliai hőhullámok gyakrabban jelentkeznek, tovább tartanak és jóval intenzívebbek, mint korábban. Az iparosodás óta a Föld hőmérséklete már 1,1 Celsius-fokkal emelkedett.

 

A Murray-Darling folyórendszer és ökoszisztémája már évek óta veszélyben van a gyakori aszály és a folyóvíz megnövekedett emberi - ipari és magánjellegű - felhasználása miatt. 2012-ben egy többmilliárd ausztrál dolláros csomaggal igyekeztek megvédeni a folyót a kiszáradástól, Új-Dél-Wales ipari hatósága pedig a mostani tragédia után nyomatékosította, hogy a helyzet megoldása érdekében együttműködik majd a szövetségi hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a szomorú jelenségre.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu