Torgyán: a miniszterelnöknek az agráriumból kell kikerülnie

2016. december 05. 08:41
Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere ismét kifejtette véleményét a szektorban zajló folyamatokról: viharfelhőket lát a magyar agrárium egén és az érdekérvényesítő képesség teljes hiányát tartja az egyik legfontosabb problémának, melyre egy sajátos megoldást is javasolt. A Portfolio által szervezett Agrárszektor 2016 konferencián ismét összegyűltek Siófokon a rendszerváltás utáni időszak agrárminiszterei és megvitatták az elmúlt év legfontosabb kérdéseit.

Az exminiszterek kerekasztalának első körkérdése arra vonatkozott, hogy mi határozhatja meg leginkább a hazai mezőgazdaság eredményességét: az időjárás és a szerencse, az agrárpolitika, az uniós támogatások vagy a gazdák szaktudása. A konferencia közönsége hasonló fontosságúnak ítélt meg minden tényezőt, a jelenlévő miniszterek ugyanakkor eltérő véleményen voltak. Vonza András, az első Orbán-kormány agrárminisztere szerint a jó időjárás és a szakértelem együtt hozzák meg a sikert, míg Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere a szaktudás fontosságát emelte ki. 

Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere a magyar mezőgazdaság fejlődési irányát egy lenini hasonlattal jellemezte: „egy lépés előre, két lépés hátra”. Többször is hangsúlyozta, hogy rendszerben kellene gondolkodni és másként kell megítélni a nagyüzemi termelők és a családi gazdaságok teljesítményét – utóbbiak szerinte úgy érzik, hogy senki nem törődik velük. Ismételten felhívta a figyelmet a falugazdászok fontosságára és nehezményezte, hogy a haszonállat-állomány döntő része a nagyüzemekben összpontosul, valamint azt is, hogy „a bevásárlóközpontok polcai roskadoznak a magyar földet soha nem látott hungarikumoktól”.

 

 

Emlékeztetett arra is, hogy ő már a 90-es évek végén rendkívül fontosnak tartotta a földművelés és vidékfejlesztés összevonását, az évek óta zajló decentralizációs folyamatot pedig rendkívül aggasztónak tartja. 

Úgy véli, a magyar mezőgazdaság fennmaradásához érdekérvényesítő képességre van szükség, ennek érdekében pedig a magyar miniszterelnöknek az agráriumból kell kikerülnie.

 

Torgyán József viharfelhőket lát a magyar agrárium egén, meglátása szerint a kanadai-európai uniós szabadkereskedelmi egyezmény óriási veszélyeket rejt magában. „A multinacionális cégek le fognak minket söpörni” – mondta az exminiszter, aki reméli, hogy a kormány belátja, hogy a nemzet megtartó ereje nem Budapesten van, hanem a vidéken. 

Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere az uniós támogatási rendszer korábbi torzító hatására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a mezőgazdasági jövedelmek kétharmadát jelenleg az uniós támogatások adják. Örömmel látja ugyanakkor, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) folyamatosan egyre inkább piacorientálttá válik. Tragikusan látja a főágazatok helyzetét és attól tart, hogy a termelői támogatások kidobott pénznek fognak minősülni egy évtized múlva. Mindemellett nehezményezi, hogy a 7 éves fejlesztési ciklusból eltelt 3 év, úgy, hogy nem sikerült uniós forrásokat lehívni, az MVH megszüntetését pedig komoly problémának látja, hiszen az van véleménye szerint végre egy olyan intézmény volt, ami jól működött. Úgy véli, hogy a feladatok decentralizálása egy dologra lesz jó: a megyei politikusok népszerűségének növelésére a következő választás idején.

 

 

Gráf József is erős kritikával illette a jelenleg kormány agrárpolitikáját, elmondása szerint „a világon sehol ilyen esztelenül és indulatból nem lett rendezve a földkérdés, mint Magyarországon”. 

Németh Imre üdvözölte a jelenleg zajló világpolitikai folyamatokat, melyek csökkentik a globális megállapodások létrejöttének esélyét. „A kistermelők súlyos nehézség elé néznek, ha a multinacionális cégek érdekérvényesítő képessége megerősödik” – hangsúlyozta. 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Sokkal kreatívabbak a mindfulness-szel dolgozó csapatok

2018. július 23. 13:55
A gyors munkatempó és a kreativitás alapvetően ellentmondanak egymásnak. Hektikus munkahelyeken gyakran fordul elő, hogy a munkavállalók automata üzemmódba kapcsolnak, vagy mindig ugyanolyan módon közelítik meg a munkát. Ha nem rendelkeznek idővel és térrel ahhoz, hogy új és okos ötleteket találjanak ki, akkor elzárkóznak a problémák újragondolásának lehetőségétől is, amelyekkel megoldhatnák a kialakult helyzeteket.

A vidék gyarapodása a magyarság fennmaradásának záloga

2017. március 16. 11:10
A vidék gyarapodása, a magyar gazdák teljesítménye az ország fejlődésének biztosítéka. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy - miközben Európában nagy erők dolgoznak azon, hogy az unió népei alávetett nemzetiségek szintjére süllyedjenek - Magyarország megmaradjon olyan nemzetnek, amely képes saját életét, sorsát irányítani - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen