Orbán Viktor miniszterelnök már reggel közölte (még a KSH adatainak megjelenése előtt), hogy idén januárban 55 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelentette, hogy egyetlen hónap alatt közel 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ez részben szezonális tényezőkkel függ össze (télen kevesebb a szezonális munka), részben pedig a koronavírus-járvány második hullámával.

Délelőtt megérkeztek a KSH adatai is, amelyek alátámasztották a romló tendenciát. 2021 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel kevesebb – közölte a KSH. A munkanélküliek száma 238 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakihoz képest 54 ezer fővel magasabb.

Délután pedig felkerült a KSH honlapjára az úgynevezett munkaerő-tartalék - tágan értelmezett munkanélküliség - alakulása is. Ez azt mutatja, hogy a tartalék magasabbra emelkedett egyetlen hónap alatt, mint amilyen magasan a koronavírus-járvány első hullámában volt, amikor kijárási korlátozás és lezárások okoztak hatalmas gazdasági visszaesést. Ebbe a munkaerő-tartalékba tartoznak a munkanélküliek, illetve azok, akik dolgozni szeretnének, de hivatalosan nem felelnek meg a munkanélküliség kritériumainak (mert pl. nem keresnek állást 4 hete vagy nem tudnak azonnal munkába állni mondjuk a vírushelyzet miatt).

A MUNKAERŐTARTALÉK 476 EZER FŐT TETT KI, VAGYIS A TÁGAN ÉRTELMEZETT MUNKANÉLKÜLISÉG HATALMAS MÉRTÉKBEN EMELKEDETT.

Összességében tehát a munkaerőtartalék drasztikus mértékben emelkedett, egy hónap alatt 88 ezer fővel, ilyen nagy ugrásra még a járvány első hullámában sem volt példa. A munkaerő-tartalék ezzel már magasabb szinten van, mint tavaly tavasszal. A következő időszakban várthatóan nem fog javulni a munkaerőpiaci helyzet.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210226/totalis-osszeomlas-a-magyar-munkaeropiacon-mar-rosszabb-a-helyzet-mint-tavasszal-volt-471698?fbclid=IwAR2itroMYfy_9NoHru57ZK3LPhHY0DIBV3agIqpMYL2S1KZsEETcTD0Uh80